Nem minden kígyó harapása jelent biztos halált

 

A kígyók mérgének erőssége a kígyó méretétől, a fennmaradásához szükséges energiától és életterének típusától jobban függ, mint a zsákmányuk méretétől.

Az emberek legalább egyharmada tart a kígyóktól, a veszélyérzet egy része a kiszámíthatatlan mozgásukból ered. A félelem java azonban a végzetes mérgük miatt alakult ki bennünk, amellyel megközelítőleg 94 ezer ember halálát okozzák évente – írja a Scientific American.

Mindazonáltal a különböző fajoknak egymástól eltérő mérge van, egyes kígyók mérge éppen csak arra elég, hogy néhány egeret elejtsenek. Az Ausztráliában őshonos tajpán a világ legerősebb mérgű szárazföldi kígyója, egyetlen csepp mérge ötven felnőtt emberrel is képes végezni – mondta Kevin Healy, a National University of Ireland Galway zoológiatanára.

A tanárt az érdekelte, hogy miért ilyen nagy a változatosság a kígyómérgeket illetően, ezért csapatával 102 különböző mérgeskígyó-fajt vizsgált meg. Azt kutatták, hogy mennyi mérgük van az állatoknak, mivel táplálkoznak, és hogy milyen típusú élőhelyen élnek.

„A nagyobb kígyóknak általában több mérgük van, de gyakorlatilag a másodpercenként elégetett energiájuk növekedésével emelkedik ez az érték, és nem az elejteni kívánt áldozat méretétől függ, ahogyan azt gondolnánk” – mondta a zoológus.

A kutatók arra is fényt derítettek, hogy kevesebb mérge van a talajon élő társaiknál azoknak az egyedeknek, amelyek a fákon és a vizekben is élnek.

Mindez valószínűleg a zsákmányszerzéssel is összefügg. A talajon élők kevesebb lehetséges zsákmánnyal találkoznak, így ha szembekerülnek eggyel, el is kell ejteniük. Ugyanakkor megnyugvásra adhat okot, hogy csupán a kígyók negyede rendelkezik méreggel.