Egységben az erő – így van ez a galamboknál is

 

Gyakran mondják, hogy egységben az erő. Ahhoz, hogy megértsük, mennyire igaz ez, elég szétnéznünk az élővilágban. Számos állat, a legkisebbek és a nagy termetű állatok is a nagy csapatok és rajok biztonságában élnek – hangzott el az M1 Kék bolygó című műsorában.

Az állatvilág csoportjaiban az a közös, hogy statisztikai, matematikai és fizikai modellekkel leírhatók az egyedek mozgásai.

Sok élőlény együtt jobb döntéseket hoz

Az ELTE Biológiai Fizika Tanszékén ezekkel is foglalkoznak. Kutatásaik alapján elmondható, hogy az állati közösségekben a biztonság mellett

további előny az úgynevezett csoportos intelligencia.

Vicsek Tamás professor emeritus, egyetemi tanár elmondta: sok élőlény együtt jobb döntéseket hoz, mint egyenként hoznának, összeadódik a „tudásuk”. Erre az egyik példa, amit tanulmányoznak az egyetemen, az az, hogy hogy talál haza egy galambcsapat.


A galambok együtt egyenesebb úton és gyorsabban jutnak haza, mint általában az egyenként elengedett egyedek. A kutatónak elsőként sikerült olyan hierarchiát kimutatnia az állatvilágban, ami helyzetfüggő.

Tehát a levegőben nem a dominancia, hanem a „tudás” vagy valamiféle navigációs képesség dönti el, hogy melyik galambot követik a társai. Az egyetem által készített animáción az is látszik, hogy miként alakul a raj mozgása. Az adatok egy dúcuk fölött repkedő valós madárcsapattól származnak.

Az animáción látható, ahogy a csapat az irányát időről időre harmonikusan megváltoztatja. A kutatók egyelőre nem jöttek rá, hogy hogy születik meg a döntés egyszerre. Véleményük szerint könnyen lehet, hogy annyira gyors a kommunikációjuk, hogy néhányan bejeleznek, és a többiek ezt elfogadják.

Próbálják modellezni a galambok viselkedését

A csapatos élőlények mozgásából lehet az embercsapatok és tömegek mozgására is következtetni, ami rendkívül hasznos például a várostervezésben, az épületek belső terének vagy a közlekedési hálózatok kialakításában. Hogy az állatok szerveződését jobban megismerjék, az ELTE Biológiai Fizika Tanszék és az MTA–ELTE Biológiai és Statisztikus Fizikai Kutatócsoport néhány tagja egy európai uniós pályázat keretében csaknem tíz éve „műgalambokat” készített.

A modellek a madarak viselkedésének mintájára alkotott algoritmust kaptak. Mint ahogy azt Vicsek Tamás elmondta, drónok reptetésével kezdték a vizsgálódást. Ezek a drónok történelmet írtak. Vásárhelyi Gábor, az MTA–ELTE Statisztikus és Biológiai Fizikai kutatócsoportjának tudományos munkatársa elmondta,

a világon elsőként

repült önműködően tíz drón egyszerre, egy pilóta irányításával.

A pilóta „megmondta nekik”, hogy hova menjenek, milyen térben maradjanak, és azon belül azt, hogy szinkronizáltan mozogjanak.

Tökéletesen tudják tartani a formációt a galambok

A kutatás során kiderült, hogy a korábbi drónok 0,2 másodperces reakcióidejéhez képest a galambok ennél körülbelül 100-szor gyorsabban reagálnak egymás jelzéseire, így tökéletesen tudják tartani a formációt, miközben még a légörvényeket is kihasználják.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Önállóan 30, beprogramozott mozgással 50 ilyen eszköz képes az egyidejű repülésre. De mire lehet jó a csapatos drónok alkalmazása? Várhegyi szerint például egy katasztrófavédelmi feladatnál is hasznosak lehetnek ezek a drónok, főként, ha egy nagy területet kell átvizsgálni.

Tavaly például a budapesti vizes világbajnokságon egyebek mellett ezeknek a gépeknek köszönhetően volt rendkívül látványos és nagyszabású nyitóünnepség.