A szivárványok kör alakúak, amit csak olyan ritkán lehet látni, mint most

 

Mindenki látott már szivárványt, de magasból még kevesen. Egy repülőgépről például egészen más formát mutat. Mindez csak nézőpont kérdése.

A szivárvány repülőből vagy éppen ebből a kilátóból szemlélve egy szabályos kört alkot.

Ahhoz, hogy a jelenség a szemünk elé táruljon, a nap sugarainak alacsony szögben kell érniük a levegőben lévő vízcseppeket. A fény prizmaszerűen megtörik az esőcseppek felületén, majd a túloldalról visszaverődik, és kilépéskor újra törést szenved. Ekkor bomlik színekre. A szivárvány valójában nem félköríves, hiányzó része a látóhatár alá esik. Nyári napokon a lenyugvó Nap sugarainak háttal állva látható még teljes kör alakban, például locsolás közben. De ködös körülmények között is kialakulhat szivárvány.

Az, hogy hol és milyen formában látjuk, azon múlik, hogy hol helyezkedünk el az adott pillanatban. Tulajdonképpen mindenkinek „saját” szivárványa van, hiszen minden szögből más-más cseppek összjátékából születik az égi tünemény.