Megnyitják a Gyatlov-aktát

 

Kizárható minden összeesküvés-elmélet az uráli Gyatlov-hágón 60 éve elhunyt kilenc orosz sítúrázó ügyében – jelentette ki Andrej Kurjakov, a Szverdlovszk megyei ügyészi hivatal igazságügyi felügyeleti igazgatóságának vezetője hétfői jekatyerinburgi sajtótájékoztatóján.

Az orosz főügyészi hivatal szóvivője, Alekszandr Kurennoj pénteken, a rejtélyes tragédia 60. évfordulóján jelentette be, hogy még egyszer megvizsgálják az Urál hegység északi részén található Gyatlov-hágón történt incidenst. Márciusban a szverdlovszki ügyészség munkatársai szakértők – geodéták, meteorológusok, speciális mentők – kíséretében utaznak a szerencsétlenség helyszínére, hogy ott kilenc különböző vizsgálatot végezzenek el. Az ügyészség a hozzátartozók kérésére és a közvélemény nagy érdeklődésére tekintettel tesz újabb kísérletet a történtek tisztázására.

Több elmélet is titkos szovjet tevékenységhez kötötte a tragédiát

Andrej Kurjakov hétfőn azt mondta, hogy noha a történtekkel kapcsolatos 75 elmélet közül 15 valamilyen módon a szovjet rendvédelmi szervek titkos tevékenységéhez kötötte a tragédiát, azoknak nem volt közük az ügyhöz.

Az ügyészség szerint legnagyobb valószínűséggel hurrikán vagy lavina végezhetett a túrázókkal. Kurjakov közölte, hogy hivatala bekérette az összes olyan iratot, amelynek bármilyen köze is lehetett a rejtélyhez. Elmondása szerint az iratok egy részét, a nyomozást elrendelő parancsra hivatkozva 30 évre titkosították, ám a titkosítást 20-30 éve feloldották, más iratok pedig mindig is hozzáférhetőek voltak.

Csak egy személy élte túl a túrát

Az Uráli Műszaki Egyetem hegymászókörének 10 tagja 1959 elején Igor Gyatlov végzős rádiótechnikai hallgató vezetésével egy 200 kilométeres, igen megerőltető, hegymászással kombinált sítúrára indult. A kalandot csak egyikük élte túl, aki egészségügyi okok miatt elszakadt a csoporttól.

A Halat Szjal manysi nyelven Halálhegyet jelent. A környékbeli manysik legendavilágában Halat Szjal félelmetes múltú hely, amely arról kapta a nevét, hogy évszázadokkal korábban kilenc manysi vadász halt itt furcsa halált, halálukat az őslakosok szerint „repülő szellemek” okoz

A csapat 1959. február 1-jén táborozott le éjszakára a Halálhegynél (Otorten) a később Gyatlovról elnevezett hágón, ahonnan aztán sohasem indult tovább. A felkutatásra küldött expedíció három héttel a túrázók eltűnése után öt holttestre bukkant rá, több száz méterre az eredeti táborhelytől. A többi négy felleléséhez további két hónapra volt szükség.

Máig rejtély mi okozta halálukat 

A korabeli nyomozás megállapította, hogy a túrázók belülről tépték fel sátrukat és a mínusz 30 fokos hideg ellenére is hiányos öltözetben és mezítláb menekültek. Noha a holttesteken dulakodásra utaló nyomokat nem találtak, az áldozatok közül kettőnek betört a koponyája, kettőnek a bordája törött el, egynek pedig hiányzott a nyelve. A hatóságok arra a következtetésre jutottak hogy pusztulásukat leküzdhetetlen természeti erő okozta.

A tragédiával kapcsolatban keletkezett magyarázatok hatósági összeesküvés, végzetes katonai kísérlet és a túrázók között kitört viszály lehetősége mellett szökött bűnözőket, őshonos manysikat, sőt földönkívülieket is meggyanúsítottak a csoport megnyugtató módon nem tisztázott halála ügyében.

A történet többeket megihletett: a rejtélyt egy könyv és egy horrorfilm is feldolgozta.