Két hibátlan fehér gyémántot és egy eddig kizárólag királyi körökben mozgó pazar drágakövet kínál május 15-i árverésén a Sotheby’s aukciósház. Az aukciósház szerint a Botswanából származó két drágakő a valaha kikiáltásra került fehér gyémántok legnagyobbjai közé tartozik.
Két és fél milliárdért kelhetnek el a ritka fehér gyémántok
A kör alakú, briliáns módjára csiszolt egyik fehér gyémánt majdnem 52, míg oválisra csiszolt társa kicsit több mint 50 karátos. Az első akár 9 millió svájci frankért – mintegy 2,5 milliárd forintért –, az utóbbi pedig több mint 7,5 millióért cserélhet gazdát az árverésen.
Három évszázada a királyi családok birtokában
A genfi licit másik sztárja a Farnese Blue nevű gyémánt lesz, amelyet az európai uralkodói családok birtokában töltött mintegy három évszázad év után most először bocsátanak aukcióra. A több mint 6 karátos, sötét szürkés-kékes drágakő az indiai Golcond bányákból származik, és szakértői becslések szerint nem kizárt, hogy 5 millió svájci frankos leütési árat is elérheti a május 15-i árverésen.
A kő első tulajdonosa Farnese Erzsébet, Párma hercegének lánya volt, aki V. Fülöp spanyol királlyal kötött házassága alkalmából kapta 1715-ben. A csepp alakú gyémánt több mint hét nemzedéken át öröklődött, és mivel Erzsébet és Fülöp leszármazottai különböző európai családokba házasodtak be, a drágakő Spanyolországból Franciaországba, majd Olaszországba és Ausztriába került.
Az aukciósház a nem mindennapi drágakőről elmondta, hogy ez idáig egy királyi ékszerdobozban rejtőzött. Leszámítva a közeli rokonokat és természetesen a királyi ékszerészeket, senki sem tudott a létezéséről.
Színük is megszabja a gyémántok értékét
A gyémánt a terméselemek osztályán belüli széncsoporthoz tartozó ásvány, és egyben a legértékesebb drágakő. Jelenlegi ismereteink szerint nem létezik másik olyan drágakő, amely csak szénatomokból áll. Átlátszósága és fénye tökéletes, fénytörése és színszórása a legmagasabb fokú. A legkeményebb természetben előforduló ásvány, emiatt ipari felhasználása is széles körű.
A gyémántok értékének meghatározó jellemzője a színük. Leszámítva a ritka, színes gyémántokat – mint a rózsaszín vagy a kék – a kövek értéke annál magasabb, minél fehérebb a színük. A gyémánt általában a sárga szín irányába tér el a fehértől.
A gyémántok értéke elsősorban karátban kifejezett nagyságuknak köszönhető. A természetben talált nagy, nyers gyémántok mérete általában nem ismert, hiszen a felhasználhatóság és értékesítés kedvéért rendszerint több darabra vágják szét őket. A ritkaságszámba menő nagyobb súlyú gyémántok nagy részének megtalálási körülményei kizárólag csak helyi legendákból ismertek, de a tudomány fejlődésével ma már kimutatható, hogy melyik kürtőből származnak, hiszen mindegyik egyedi geokémiai tulajdonságokkal rendelkezik.
A legnagyobb gyémánt sokáig az 1905-ben, Dél-Afrikában, a Pretóriától 40 kilométerre fekvő Premier Mine-bányában megtalált 3106 karátos kőből csiszolt több mint 530 karátos Cullinan I vagy más néven „Afrika nagy csillaga” volt, amely nagyobb társaival együtt a brit koronaékszereket díszíti.
Afrikából származnak a rekorderek
Ugyanazon a lelőhelyen 1985-ben bukkantak egy 755 és fél karátos, sárgás-barna kőre, ami rozetta csiszolással nyerte el végleges formáját. Csiszolt tömege meghaladta az 545 karátot, ezzel átvette a vezetést. Az új rekordert kezdetben csak „Névtelen Barnaként” emlegették, végül Thaiföld királyának ajándékozták megkoronázásának ötvenedik évfordulója alkalmából: ekkor kapta a Golden Jubilee nevet.