Világszínvonalú egészségügyet és képzést tervez a leendő rektor Szegedre

 

Rovó László fül-orr-gégész professzort választotta meg az intézmény rektorává december közepén a Szegedi Tudományegyetem szenátusa. 2018 nyarától vezetheti a város legnagyobb munkáltatóját, ahol a következő években milliárdos fejlesztések indulnak meg.

A professzor a december közepi szenátusi ülésen több mint kétharmados többséget kapott. Így 2018 nyarától ő lesz a Csongrádi megyeszékhely legnagyobb munkáltatójának vezetője. Az előtte álló munkára már most hatalmas felelősségként tekint, és a felé támasztott elvárásoknak igyekszik majd maximálisan eleget tenni.

Eleget kell tenni a modern kori elvárásoknak

Az utóbbi időszakban megjelentek olyan felmérések, amelyek a Szegedi Tudományegyetemet (SZTE) hátrébb sorolták. Rovó László szerint ez nem azt jelenti, hogy rosszabbul teljesít a szegedi felsőoktatási intézmény, mint korábban, hanem azt, hogy a világ felzárkózott, és elhaladt mellettünk. A magyar egyetemekre általánosságban jellemző véleménye szerint, hogy Európán belül másodvonalba kerültek. De ezen lehet javítani. Fel kell mérni a jövőben a szakembergárdának miként tudják a modern kornak megfelelő diplomával ellátni a hallgatókat.

Rovó László professzor különleges hallásjavító műtétet végez egy 16 hónapos, siketen született kisfiún a Szegedi Tudományegyetem fül-orr-gégészeti klinikáján 2014. július 10-én. (MTI-fotó: Kelemen Zoltán Gergely)

Rovó László professzor műtét közben (MTI-fotó: Kelemen Zoltán Gergely)

Változásra van szükség az oktatásban, a kutatásban és a gyógyításban egyaránt

A leendő rektor szerint át kell gondolni a a képzési struktúrát és a portfóliót. Még vonzóbbá kell tenni magukat mind a hazai, mind a külföldi hallgatók számára. A demográfiai tendenciák ellenére növelni kell a hallgatói létszámot, a hazai hallgatók nagyobb arányú idevonzásával, valamint a külföldi ismertségük növelésével.

Rovó professzor úr szerint csökkenteni kell a a lemorzsolódást azokon a szakokon, ahol a munkaerőhiány miatt a hallgatókat már a tanulmányaik alatt alkalmazzák. A hallgatói létszám növelésének több eszköze is van, ezek mindegyikével szükséges élni a napjainkra jellemző kiélezett versenyhelyzetben. Javítani kell a hallgatói infrastruktúrát, mind a lakhatási és sportolási lehetőségek, mind a 21. századi oktatási épületek és eszközök biztosításával, valamint a legkiemelkedőbb oktatók kinevelésével, itthon tartásával, és nem utolsósorban Szegedre vonzásával.

A kutatási potenciálon és a  kutatás háttéren is szükséges javítani. A jövőben már az állam sem karokat támogat, hanem olyan komplex kutatócsoportokat, melyek több tudományterület együttműködésén alapulva jelentős innovációs tevékenységet fejtenek ki, és egyre inkább képesek kapcsolódni az ipar igényeihez.

Világszínvonalúvá fejleszthető a régió egészségügye

A Dél-Alföld egészségügyének fejlesztéséhez megvan a szükséges kutatási, oktatási és gyógyítási háttér, valamint a nemzetközi kapcsolatrendszer, aminek alapján elmondható hogy a megfelelő eszközpark és infrastruktúra megvalósulása esetén az SZTE a legmagasabb szintű gyógyító potenciállal bíró intézménnyé fejlődhet. A hazai lakosok magas szintű ellátásán túl a nemzetközi egészségturizmus központi szereplőjévé is válhat.

Több mint húszmilliárd forint jut kutatásra és fejlesztésre a jövőben

Az uniós források lehívásában, azaz EFOP- és GINOP-pályázatokban az SZTE kiemelkedően teljesített az utóbbi időszakban. A több tízmilliárdos támogatási összegekből fejlesztik az oktatási és egészségügyi infrastruktúrát, valamint az az oktatás módszertanát. Mindezek mellett az egyetem költségvetési támogatásból is részesül. Több mint kétmilliárd tudják elindítani az intézmény ipari-tudományos parkjának, az ELI Science Parknak az előkészítési munkálatait. De jut forrás a diagnosztikai eszközpark megújítására is.

Racionalizálják az egészségügyet

A tervek szerint a következő négy-öt évben a manuális szakmák jellemzően egy helyre, a Déli klinikaparkba kerülnek. Az úgynevezett konzervatív szakmák és oktatási egységek pedig az Északi klinikakertben kapnak helyet. A Déli klinikapark területén kialakítják az úgynevezett Fejközpontot, amelyben a fejjel  foglalkozó területek kerülnek elhelyezésre. Helyben lesz a szükséges diagnosztikai háttér, az onkológiai ellátás, valamint megfelelő hotelszolgáltatás is.

Ilyen centrum a világban mindössze egy vagy kettő létezik. A szakmai kiválóságon túlmenően a külföldi betegforgalom is jelentős bevételt hozhat majd az egyetem számára. A Nyugati telephely sem marad fejlesztés nélkül. Ott helyezik el  jelenlegi felállás szerint a krónikus és rehabilitációs ellátásokat, valamint ott kívánják létrehozni a hospice-ellátást is.

Kell egy csapat

A professzor úgy véli, hogy a Szegedi Tudományegyetem akkor kerülhet feljebb mind a hazai, mind a nemzetközi ranglétrán, hogyha profi vezetéssel a jövőjét tervezi, és diktálni is tudja a piacon a változás ütemét. Mindezt úgy, hogy egyre vonzóbbá válik a jövő értelmiségének. Ehhez azonban szükség lesz 2018 folyamán, hogy a karokon a dékánválasztásokon olyan személyeknek szavazzanak bizalmat, akik a felsoroltakban partnerekként tudnak együttműködni.