Nikola Tesla vitathatatlanul a tudománytörténet egyik legérdekesebb figurája. Több száz szabadalom fűződik a nevéhez, és jó pár jóslata is valóra vált a 21. századra.
Az Osztrák–Magyar Monarchia területén született Nikola Tesla munkássága során foglalkozott a máig használatban lévő váltóáramú rendszerekkel vagy a röntgensugárzással. Kísérletezett rádióval, sőt egyik szabadalmában a mai rádió-távirányítású játékok elődjét is leírta. Sokak számára neve hallatán a Tesla-tekercs ugrik be. A Tesla-tekercs abban különbözik a transzformátortól, hogy a primer és szekunder áramköre is rezonanciában van az üzemi frekvenciával, a bevezetett feszültség frekvenciáját megváltoztatja, valamint abban, hogy légmagos kialakítású.
Tesla azonban nemcsak termékeny feltaláló volt, hanem színes, különc egyéniség is, aki hitt a fenntarthatóság szellemében, és egy sor olyan fejlesztést és tudományos előrelépést látott előre, amelyek halála utána csak évtizedekkel következtek be vagy váltak világszerte aktuálissá.
A fiatal Nikola Tesla portréja (Photo by Roger Viollet/Getty Images)
A jövőbe látott
21. századra vonatkozó jóslatait egy amerikai újságíró jegyezte le 1935-ben. A neves feltaláló előre jelezte egy környezetvédelmi hivatal felállításának szükségességét, jól látta a robotika fejlődésének jövőjét, és felhívta a figyelmet a fenntartható energiagazdálkodás fontosságára. Azonban a sor még itt nem ért véget.
Az akkoriban már idősödő tudós elmondta, hogy eljön majd az az idő a társadalmak életében mikor külön ágazat foglalkozik majd a testkultúrával és a higiéniával, valamint fokozott figyelmet fordítanak majd a vízkészletek karbantartására. Egy olyan világot látott lelki szemei előtt, ahol a tudományra és az innovációkra több pénzt fordítanak, mint a hadakozásra. Ahol a tudományos eredmények és elméletek előkelőbb helyet érdemelnek majd a lapokban, mint a diplomáciai viták vagy a bűnügyi esetek.
A robotok korát vizionálta
Tesla azt vallotta, hogy a 21. században a robotok munkája azt a helyet tölti majd be, amit az ókori társadalmakban a rabszolgamunka. Egy évszázadon belül lehetségesnek tartotta, hogy eljön a gondolkodó gépek kora, amely felszabadítja majd emberiséget. A gépek felügyeletével egy magasabb cél elérésére törekedhetünk.
Tesla-tekerccsel villámot szimulálnak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nagyfeszültségű laboratóriumában a Kutatók éjszakáján. A Tesla-tekercs legalább két légmagos tekercsből áll, amely magas feszültséget állít elő nagyfrekvencián (MTI-fotó: Kallos Bea)
Egy sor titok övezte
A titkos laboratóriumban dolgozó Tesla alakja köré legendák szövődtek: állítólag földön kívüliek jeleit fogta, kidolgozta az időutazást, és feltalálta az „üzemanyag nélküli” motort, amely bárhol fellelhető anyagokat használ fel. Bár nyilatkozatai szerint az utóbbi kérdést megoldotta, találmányát sosem mutatta be, az összeesküvés-elméletek hívei szerint azért, mert tartott az olajcégek bosszújától.
Tesla mindig is hajlamos volt a neurózisra és a sértődésre, ráadásul tisztaságmániás volt, irtózott a kerek tárgyaktól, és csak olyan szobában volt hajlandó megszállni, melynek száma osztható volt hárommal. Élete végén galambokat etetett, rájuk pazarolva azt az érzelmet, amelyet embertársainak nem tudott átadni. Halála előtt elég szegényes étrendet követett. Kizárólag tejen és mézen élt, mert azokat tartotta a legtisztább élelmiszereknek.
Kerülte a serkentőszereket is, így a kávét vagy a teát. Sőt tartózkodott a húsfogyasztástól is. Úgy vélte, hogy az alkohol kivételével egy évszázadon belül nem fognak sem kávét, sem teát fogyasztani az emberek. Ugyanakkor az alkoholról azt vallotta, hogy nem tűnik el. A bódító italt egyenesen életelixírnek találta.
Az FBI is érdeklődött utána
Az amerikai kormányt különösen foglalkoztatták a tudós eredményei. Erről az FBI 2016-ban nyilvánosságra került dokumentumai is árulkodnak. Az iratok Tesla kísérleteivel és az általa kigondolt „halálsugárral” foglalkoznak. Utóbbit egy „láthatatlan erőfalként” jellemzik, ami megakadályozna bármilyen, az Egyesült Államok ellen irányuló katonai támadást.
Tesla nevéhez több száz szabadalom és találmány kötődik (Fotó: Getty Images)
Hagyatéka az utókor számára
1943. január 7-én New Yorkban halt meg, írásait zárolták, katonai jelentőségű ötleteire az amerikai kormány rátette a kezét. 1960-ban Tesla után nevezték el a mágneses indukció SI mértékegységét, jele T. Hagyatéka 2003-ban az UNESCO dokumentációs világörökségének része lett, a Gutenberg Biblia, Beethoven IX. szimfóniája, Goethe és Kopernikusz kéziratai, valamint a varsói gettó archívuma mellett. Munkássága és utánozhatatlan személyisége előtt Belgrádban egy egész múzeum tiszteleg, ahol a látogatók találmányai modernizált makettjeit is megtekinthetik.
Nikola Tesla szobra a kanadai Niagara-vízesésnél (Fotó: PitK/Shutterstock)
