Újabb kalózperrel küzdenek a bíróságon

 

Elképesztő a kínálat az illegális filmek letöltését tekintve, már a legújabb mozifilmek is fent vannak az interneten. De ki és mennyit veszít azon, hogy a letöltők nem fizetnek a filmekért, zenékért? Kinek éri meg a kalózoldalak üzemeltetése, és bűncselekményt követ-e el az, aki letölt? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Kékfény.

A maga korában az egyik legnagyobb illegális filmek, zenék és szoftverek megosztására létrehozott oldalt üzemeltette az a férfi, akinek a közelmúltban kezdődött a tárgyalása. A vádlottat akár 10 évre is ítélhetnék a törvény szerint, ha be tudnák bizonyítani, hogy tényleg tetemes kárt okozott. A bírói gyakorlatban azonban nincs kidolgozott módja annak, hogyan lehet meghatározni egy premier vagy egy többéves film megosztásának ellenértékét.

A kép illusztráció (Fotó: Shutterstock)

A kép illusztráció (Fotó: Shutterstock)

P. Roland az ország egyik legnépszerűbb letöltő oldalát üzemeltette évekig. Most szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése miatt áll a bíróság előtt, és akár tíz év szabadságvesztésre is ítélhetik.

A BWX filmletöltő oldal 2009-től működött, azonban 2015. november 1-jén lekapcsolták a hatóságok, azóta a nyomát sem találni az interneten. Az oldal üzemeltetője magyarországi, majd később romániai és holland szervereken, vagyis hatalmas kapacitású számítógépeken tárolt lopott filmeket, zenéket és programokat.

Rengeteg fájlról van szó

„A vádiratban részletezett műveket a vádlott és a felhasználók töltötték fel a szerverre. Ezen a szerveren 2014. november 7-én 2822 darab szerzői jogilag védett filmalkotás, 1045 szerzői jog által védett zeneművészeti alkotás és 437 darab szoftveralkotás volt elérhető és letölthető a jogosultak engedélye nélkül” – fejtette ki a bírósági tárgyaláson a Fővárosi Főügyészség ügyésze, Bézsenyi Balázs.

Ez rengeteg film, és volt köztük olyan is, amit néhány órával a premier után már le lehetett tölteni. Magyarországon is megtörtént már, hogy kamerát vittek be egy premierre. A film másnap kikerült a netre, óriási botrány lett belőle.

Az eset után biztonsági őrök vizsgálták át a nézők táskáit, és kikapcsoltatták a mobiljaikat is. Azóta enyhült a szigor, éjellátóval próbálják kiszűrni a kamerázókat. A filmek feltörhetetlen digitális tárolókon érkeznek a moziba, elvileg azokat sem lehet sokszorosítani, a kalózok ma már leginkább a legálisan kiadott DVD vagy BlueRay lemezekről másolják és töltik fel a filmeket.

Óriási kárt okozhatott P. Roland

A BWX filmletöltő oldalon volt előfizetői díj, jelképes pár száz forint, ezért bármit le lehetett tölteni. Sőt, ha valaki feltöltött valami újdonságot, fizetnie sem kellett. P. Roland az utcán leszólított hajléktalanokat kért meg arra, hogy bankszámlát nyissanak, ide lehetett utalni a tagsági díjat. A vád szerint majdnem 40 millió forintot keresett a kalózkodással. És a vádiratban szerepel még egy megdöbbentő összeg, több mint egymilliárd forint. Az ügyvédek szerint viszont ez az összeg csak becslés, azonban ha nincs pontos kárérték, akkor nem lehet bizonyítani a bűncselekményt sem.

„Ennek a bűncselekménynek a tényállási eleme a vagyoni hátrány okozása. Tehát aki szerzői jog megsértésével vagyoni hátrányt okoz. Ez azt jelenti, hogy konkrétan a szerzői jog jogosultjánál vagyoni hátránynak kell bekövetkeznie, ennek az összegét pedig jelen esetben az ügyészség a vádiratban becsléssel állapította meg. Tehát azt mondták, hogy minden egyes filmnek 800 dollár az értéke, és álláspontunk szerint ez erősen vitatható” – ezt már Visontai Csongor, a vádlott ügyvédje mondta a tárgyaláson.

Maguk a filmkészítők sem tudják felmérni a károkat

800 dollár, vagyis kétszázezer forint. A Kékfény stábja megpróbált utánajárni, hogyan jött ki ez a szám. A ProArt, vagyis a szerzőket, előadóművészeket, filmeseket képviselő szervezetek szövetségének igazgatója azt mondta, az iparág szereplői az internetes terjesztés minimális licencdíja alapján kalkulálták ki ezt az összeget, de igazából még maguk a filmkészítők és forgalmazók sem tudják kiszámolni, mekkora kárt okoz nekik a kalózkodás.

„Ha egy filmet egy moziban vetítenek Budapesten, ahol mondjuk százan megnézik, és nem egyszer megy le, akkor ki lehet számolni 1000 forintos jegyárat figyelembe véve, hogy hány mozi néző kell ahhoz, hogy a kétszázezer forintos összeg bejöjjön, és ha megnézzük, hogy hányan töltötték, tölthetik le, és hányan nézhették meg így, akkor valószínűleg ez a szám nevetségesen alacsonynak is tűnhet” – részletezte a Kékfény stábjának a ProArt igazgatója, Horváth Péter.


Nem lehet pontos számításokat végezni

De elmenne-e mindenki a moziba, és fizetne-e a jegyért, ha otthon ingyen vagy fillérekért letöltheti? Lakatos Viktor ügyvéd szerint biztosan nem. Ő egy másik filmletöltős oldal üzemeltetőjét védi, és védencét abban a perben – igaz még nem jogerősen – egyebek mellett azért mentették fel, mert a bíróság nem fogadta el a 800 dolláros becslést.

„A  premier előtti vetítésre hosszú sorokban kígyózik a tömeg, aztán megtölti a film a mozikat, egyre kevesebben lesznek, ekkor megjelenik valamelyik tévécsatornán is a film, megjelenik mozicsatornán a film, meg lehet venni DVD-n, BlueRay-en, mindenféle újabb technológiákon, és film ott fejezi be a sikeres pályafutását, amit mindenki lát, különböző drogériák, benzinkutak kasszáinál, pár száz forintos akciós állványon. Tehát nem lehet azt mondani, hogy egy film – és ugyanarról a filmről beszélünk – ugyanannyit ér 2018-ban, és ugyanannyit fog érni 3 év múlva” – magyarázta az ügyvéd.

Ha egyetlen illegálisan megosztott film miatt keletkezett kár kiszámítása ennyire bonyolult, akkor egy 3000 filmet érintő ügyben szinte lehetetlen kalkulálni a teljes összeget. A törvény viszont egyértelmű, az követ el bűncselekményt, aki vagyoni hátrányt, vagyis kárt okoz a kalózkodással – a jogszabályokat előkészítő Igazságügyi Minisztérium jogi szakreferense szerint nem véletlenül így fogalmazták meg a jogszabályt.

„Alapvetően a vagyoni hátrány ebben a tényállásban eredményként szerepel, ennek az lesz a funkciója, hogy megmondja azt, hogy milyen súlyosságú, miszerint minősül a bűncselekmény, vagyis minél nagyobb vagyoni kárt okoz a felhasználó vagy az üzemeltető, teljesen mindegy, jogsértő, annál súlyosabb jogkövetkezmények lesznek és ugye a pénzbüntetés és a szabadságvesztés is eszerint kalkulálható” – hangsúlyozta az Igazságügyi Minisztérium szakreferense, Ujhelyi Dávid.

Kettőtől tíz évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhetik P. Rolandot

Alapesetben legfeljebb két év börtön jár a szerzői jog megsértése miatt, de ahogy nő a kár, akár tíz év szabadságvesztésre is ítélhető az elkövető, a pénzbüntetés pedig 30 ezertől 15 millió forintig terjedhet. És a törvény nem tesz különbséget, elvileg ugyanakkora büntetés jár annak is, aki csak letölt.

„Százezer forint alatt szabálysértés valósul csak meg. Gyakorlatilag azt jelenti, hogyha valaki az interneten feltöltést és letöltést valósít meg, és az a jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és a vagyoni hátrány nem haladja meg az ötszázezer forintot, akkor bár megindul az eljárás, és kivizsgálják az esetet, de nem lesz büntethető az elkövető” – tette hozzá Ujhelyi Dávid.

Tehát ha a 800 dolláros, vagyis kétszázezer forintos kárértéket vesszük alapul, akkor két film letöltését még meg lehet úszni, hármat viszont már nem. Erre azért nem nagyon van példa, a hatóságok csak a nagy kalózoldalak üzemeltetőire vadásznak, a letöltők általában csak akkor kerülnek bajba, ha valamilyen más bűncselekmény miatt lefoglalják a számítógépeiket.

A letöltés is bűncselekmény

Magyarország legnagyobb illegális letöltő oldalán a mintegy hétszázezer regisztrált tag majdnem félmillió film, lemez, könyv és program közül válogathat. A letöltés ingyenes, az oldal üzemeltetői a reklámokból és a prémium szolgáltatások díjaiból profitálnak. A trükk az egészben, hogy a felhasználok egymástól, egymás számítógépéről töltenek le az úgynevezett torrent fájlok segítségével. Ma már ez a fájlcserélés a legnépszerűbb illegális letöltési módszer. És egészen tavaly nyárig a hatóságok nem tudtak mit kezdeni az ilyen oldalak üzemeltetőivel, hiszen az ő számítógépeiken egyetlen illegális fájl sincs, csak a rendszert működtetik. Aztán az Európai Unió Bírósága úgy döntött, ez is kalózkodás, vagyis bűncselekmény, és ez Magyarország számára is iránymutató.

A BWX filmletöltő oldal üzemeltetésével vádolt férfi a tárgyaláson nem tett vallomást, csak annyit mondott, hogy nem érzi magát bűnösnek. Az ügyvédei szerint nemcsak a kárérték becslésével van baj, hanem azzal is, hogy egyáltalán kik a károsultak, ugyanis majdnem 3000 film, 1000 album és 500 program forgalmazóját, alkotóját megkeresni, és kikérni a szerződéseiket lehetetlen vállalkozásnak tűnik.

Speciális szakértőkre lenne szükség

A művészeket, forgalmazókat képviselő ProArt igazgatója szerint az ügyek bonyolultsága speciális szakértelmet igényel, és ezért erre szakosodott nyomozókra, ügyészekre, bírókra lenne szükség. Az illegális filmletöltési ügyekben jártas ügyvéd szerint rossz a törvény, nem a nehezen meghatározható kár nagysága, hanem a megosztott illegális tartalmak mennyisége, és a letöltések száma alapján kellene kiszabni a büntetéseket.

Ezzel szemben az Igazságügyi Minisztérium jogásza szerint a gyakorlati problémák ellenére csak a kárérték nagysága és nem a letöltések száma alapján érdemes megszabni, hogy egy-egy ügyben mekkora büntetés szabható ki, hiszen az igazságtalanabb és hátrányosabb lenne a jogsértőkre nézve.

A jelenlegi állás szerint a milliárdos kárt okozó BWX filmletöltő oldal tárgyalását egyelőre elnapolták. A bíró tanúkat szeretne kihallgatni, és arra is kíváncsi, hogy a filmforgalmazók mi alapján számolták ki a kárukat. A per májusban folytatódik.