Az óriás-vízibogár még egy kacsát is zsákmányul ejthet

 

Az óriás-vízibogár falánk ragadozó, mindent bezsákmányol, ami elé kerül. Lehet az akár egy kisebb kacsa, mérges kígyó vagy teknős.

Az óriás-vízibogár nem válogat, ha zsákmányról van szó, derül ki a National Geographic cikkéből, amely egy új, a vízben élő rovarokról készült tanulmányt elemez. A kutatás több évtized megfigyeléseit foglalja össze.

Charles Swart, a connecticuti Trinity College adjunktusa szerint a bogár fejjel lefelé kapaszkodik fel a vízinövényre, és mozdulatlanul várja az áldozatát. Amint valami elérhető távolságba úszik, erős lábaival azonnal megragadja.

A bogár legnagyobb fajtái, a Lethocerus grandis és a Lethocerus maximus Dél-Amerikában őshonosak, és több mint tíz centiméteresre is megnőhetnek. Japánban négy őshonos faj található, köztük a Kirkaldyia deyrolli, amely főleg rizsföldeken él – ezt a fajtát vizsgálta tanulmányában Ohba Shinya, a Nagasaki Egyetem docense.

A kép illusztráció (Fotó: Shutterstock)

A kép illusztráció (Fotó: Shutterstock)

A különös rovar semmitől sem riad vissza, legyen akármekkora is a kiszemelt zsákmány. Nagy mérete ellenére barnás színével tökéletesen beleolvad környezetébe. A víz alatti légzést egy vékony cső segítségével oldja meg, amelyet a víz felszínére tol. Ahogy a zsákmány feltűnik, egy szempillantás alatt megragadja, és hegyes „ormányát” az áldozatba mélyesztve enzimeket és érzéstelenítőt fecskendez belé. Swart szerint a befecskendezett anyag összetétele még nem pontosan tisztázott, azt sem tudni, hogy valóban mérgező-e. Az anyag elkezdi lebontani a szöveteket, ami egy nagyobb zsákmánynál akár órákig is eltarthat. Az áldozata eközben még életben lehet.

A táplálékláncban a felállás időnként a visszájára fordul, ugyanis az óriás-vízibogár gyakran esik áldozatul nagyobb halaknak, kacsáknak, mosómedvéknek vagy akár teknősöknek. Sőt, Délkelet-Ázsiában gyakran az emberek is fogyasztják megsütve vagy megfőzve.

Bármennyire ijesztően is hangzik, szükségünk van az óriás-vízibogárra, ugyanis fontos szerepet játszik az egészséges ökoszisztéma fenntartásában. A vízszennyezés és az idegen fajok megjelenése, mint a folyami rák vagy a kecskebéka ronthat a populáció méretén, így a tudósok azon munkálkodnak, hogy biztosítsák a megfelelő életkörülményeket ennek a létfontosságú fajnak.