A Nobel-díjas Gérard Mourou-t köszöntötték Szegeden

 

A francia fizikus október elején elnyert elismerésének tiszteletére bővítették a szegedi épületkomplexum előtt elhelyezkedő, a lézer kifejlesztésének mérföldköveit bemutató lézertörténeti idővonalat.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az ünnepségen elmondta, Szegeden Magyarország legnagyobb kutatási-fejlesztési projektje valósult meg. Bár az ELI-ALPS-ban alapkutatás folyik, az itt keletkező eredményeket a későbbiekben az alkalmazott kutatás fázisában számtalan tudományterületen hasznosíthatják majd.

A tudományos beruházás láthatóvá tette Magyarországot a nemzetközi kutató közösség, a világ fizikusai, kémikusai, matematikusai és biológusai előtt, sőt a központba az ipar területéről is érkeznek felhasználók – hangsúlyozta a politikus. Leszögezte: a központ hatalmas lökést adott az ország innovációs versenyképességének. Az ELI-ALPS partnereivel és az együttműködő felsőoktatási intézményekkel nagy mértékben hozzájárul Magyarország munkaerő-piacának és tudásalapú társadalmának megerősítéshez – tette hozzá.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Gérard Mourou Nobel-díjas francia fizikus, az ELI-projekt kezdeményezője és Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője
(Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely)

Világszínvonalú kutatóintézet

Magyarország a legjobb döntést hozta a miniszter szavai szerint, amikor Gérard Mourou kezdeményezésének fontosságát felismerte, és támogatta, és egy olyan független kutatóintézetet hozott létre, amely színvonalában és eredményességében egyaránt a világ élvonalában áll. Nincs a világon még egy olyan intézmény, amelyben hasonló infrastruktúra áll a kutatók rendelkezésére.

A központ az első, ahol a fény és az anyag kölcsönhatásának vizsgálata minden eddiginél nagyobb intenzitás mellett válik lehetővé. Az ELI-ALPS-nak az anyag-, az orvostudományban, a fizikában, a kémiában, a biológiában és a környezetvédelem területén is óriási jelentősége van – sorolta Palkovics László. Hozzátette, az itt elvégzett kutatások a rákgyógyítás, a 4D képalkotás, az orvoslás, az éghajlattan és az energetika területén is nagy változásokat hozhatnak, és számos új kutatási területet nyithatnak meg.

Innovációs parkot is létrehoznak

A központ szomszédságában tudományos innovációs park épül. A kormány öt másik városban is hasonló beruházással támogatja az együttműködést az egyetemi, ipari és a kutatási szereplők között, olyan ökoszisztémát alakít ki, amely egyszerre segíti a felsőoktatási, tudománypolitikai és gazdaságfejlesztési és munkaerőpiaci célokat – közölte a miniszter.

Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, az intézmény főbejáratához vezető sétányon kialakított lézertörténeti idővonalon másodjára szerepel a francia tudós neve: először az lézerimpulzus-erősítés forradalmi módszerének kidolgozásáért, majd az évtizedes munkájáért odaítélt Nobel-díja miatt.

Gérard Mourou beszédében kitért a magyar lézerkutatókkal folytatott évtizedes közös munkájára, és felidézte az ELI-projekt megvalósításához vezető ,2005-ben indult folyamatot.

Gérard Mourou 1985-ben írta meg tanítványával, Donna Stricklanddel közösen a nagy intenzitású, ultrarövid lézerimpulzusok létrehozásáról írt forradalmi jelentőségű tanulmányát, amelyért idén a Nobel-díjat kapták.

Forradalmasították az orvostudományt

Munkájuk eredményeként egyszerűbben elvégezhetővé váltak a szemműtétek, fájdalommentesebbek lettek a műtétek, gyorsabban gyógyulnak a betegek. Ugyanis, ha rövidebb impulzusokban adagolják az energiát egy biológiai szövetbe, akkor jóval kevésbé melegszik fel, és jelentősen kisebb mechanikai roncsolódás éri a műtét környéki területeket.

Ezek a lézerek segítséget nyújtanak az ultragyors időskálán lezajló biológiai folyamatok vizsgálatában is, mert egy pillanatképet tudnak adni a folyamatról. Minél rövidebb impulzusú egy lézer, annál pontosabban meg lehet megmondani, hogy egy kémiai folyamat vagy egy biológiai reakció során mi történik az adott rendszerrel.