A Földön lévő víz egy része a korai napködből származik

 

A fiatal Nap környezetében lévő por- és gázfelhőből származhat a földi víz egy része. A legutóbbi vizsgálatok alapján a szakemberek azt is megállapították, hogy a bolygó jóval több hidrogént tartalmaz, mint azt eddig vélték.

Az eddigi elméletek alapján úgy hitték, hogy a vizet aszteroidák hozták magukkal, amikor becsapódtak a fiatal Földbe. Erre abból következtettek a tudósok, hogy az aszteroidákon és a Föld óceánjaiban lévő víz kémiai ismertetőjegyei megegyeznek.

 

A bolygó belsejében, a köpeny és a mag közti határon lévő hidrogének azonban egészen más ismertetőjegyei vannak, tehát valószínűleg nem az aszteroidákból származik – fejtették ki az Arizonai Állami Egyetem kutatói. Ráadásul a földköpenyben bizonyos nemesgázok a napköd por- és gázfelhőire jellemző tulajdonságokkal rendelkeznek.

A kutatók új elmélettel álltak elő, amely szerint évmilliárdokkal ezelőtt több, felszínén vizet hordó, a még fiatal Nap körüli anyagköddel körbevett aszteroida olvadhatott egybe a Földdel. A napköd gázai eljutottak a Föld fiatal légkörébe, és a magmaóceán felvette őket. Ezt követően az újabb égitestek becsapódása még több vizet hozott, és jelenlegi méretére növelte a Föld kiterjedését.

Az új modell szerint is aszteroidáktól származik a földi víz nagy része, és csak kis része a fiatal Nap gáz- és porfelhőjéből. A tudósok becslése szerint száz vízmolekulából csak egy-kettő származhat a napködből.