Egyre többeket vonz a Kutatók éjszakája

 

A Kutatók éjszakájának elsődleges célja az, hogy megismertesse a kutatók munkáját, és vonzóvá tegye a kutatói életpályát a fiatalok számára. A kulturális örökség európai évéhez kapcsolódóan több múzeum, levéltár és örökségvédelemmel foglalkozó intézmény is csatlakozott a kétnapos rendezvényhez szeptember 28-án és 29-én.

Kardon Béla, a Kutatók éjszakájának koordinátora a hirado.hu megkeresésére elmondta, hogy a rendezvény egy európai uniós kezdeményezés, amelyet 2005-ben szerveztek meg első alkalommal. Magyarország már ekkor csatlakozott a programhoz. A Regionális Információs és Fejlesztő Tudásközpont (RCISD) által vezetett csapat 2010-től koordinálja az ismeretterjesztő rendezvényt.

Közismert programsorozat

Az évek során egyre több felsőoktatási intézmény csatlakozott a programhoz, és egyre több kutatóintézet is megjelent partnerként. Ahogy bővült a programkínálat, úgy látogatták egyre többen a különböző eseményeket szerte az országban. 2010-ben mintegy 70 ezer embert vonzottak be az előadó termekbe és laborokba a szervezők a különböző előadásokra – felkapottak a kriminalisztikai és a robotikai témák – és kísérletekre. Ez a szám évről évre csak növekszik, és ma már széles körben ismertek a Kutatók éjszakája programjai.

A szervezők rendre olyan programokat állítanak össze, amelyek a területükhöz bár szorosan kötődnek, mégis rendhagyónak számítanak, és a különböző érdekes témák előadói bizton magukkal ragadják a hallgatóságukat.

A társadalomtudományok is előtérbe kerültek

Kardon Béla megjegyezte, hogy a hangsúly eredetileg a műszaki és a természettudományokon volt, de haladva a korral ma már a programokkal a tudomány teljes palettáját lefedik. A világ előtt álló társadalmi kihívásokra a szakember szerint egy sor innováció és tudományos fejlesztés adhat választ. Fontos, hogy a bölcsész- és a társadalomtudományok területén is legyenek kutatóink, mert sosem lehet tudni, hogy olyan égető problémákra, mint a túlnépesedés vagy a környezetszennyezés, mely tudományágak eredményei nyújthatnak a jövőben megoldást.

A cél a széles körű ismeretterjesztés

A koordinátor elmondta, hogy minden egyetemi városban szerveznek programokat. Sok olyan városban, ahol nincs felsőoktatási intézmény a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat helyi szervezete várja a látogatókat. Több mint hatszáz általános és középiskolát kerestek fel, hogy népszerűsítsék a programot – tette hozzá Kardon Béla.

Szerinte egyre gyakoribb, hogy egyes oktatási intézmények szervezetten, néha egész osztályokat elvisznek egy-egy programra. Így a tudományokra nyitott diákokban felébredhet az érdeklődés az előadások és kísérletek láttán a kutatások iránt. Megláthatják ezekben a későbbi karrierlehetőséget is.

Betekintés a jövőbe

A kétnapos eseményen a jövő szakmái is bemutatkoznak több helyszínen – tette hozzá Kardon Béla. A Kutatók éjszakájának fontos partnere az Ericsson Magyarország, a cég programjainak sorában a hangsúly az ötödik generációs mobilkommunikáción, valamint a mesterséges intelligencián és a gépek közötti kommunikáción lesz. A jelenleg zajló folyamatok szerint a jövőben ezeken a területeken alakulhatnak ki újabb szakmák.

Az idén 25 éves Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. pedig látványos lézerbemutatóval, furfangos gépekkel és robotokkal, interaktív kémiai-biológiai játszóházzal várja az érdeklődőket Budapesten, Miskolcon és Szegeden.

Gazdag programkínálat

Az Országos Közegészségügyi Intézet Albert Flórián úton található telephelyén szeptember 28-án 16 órától várják az érdeklődőket. A látogatók előadásokat hallgathatnak meg például a parazitákról, a különböző fertőzésekről és járványokról. A most zajló ólommentes csapvíz kampányához kapcsolódóan pedig bemutatkozik a mozgó vízlabor is, és azt is megtudhatják az érdeklődők, hogy „mik laknak a vízben”.

Lugasi Andrea, a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar dékánja a hirado.hu megkeresésére elmondta, hogy laboratóriumaik is megnyílnak szeptember 28-án este. Megjegyezte, hogy az intézményen belül az ő programjaik egyedinek számítanak, mivel a vendéglátást a biológia, a kémia és a fizika szemszögéből is megközelítik.

A résztvevők elmerülhetnek például a gasztrokémia rejtelmeiben. Megtudhatják, hogy sütés és főzés közben, illetve a tárolás során mi történik az ételekkel: mire érdemes figyelni annak érdekében, hogy minőségi fogások kerüljenek az asztalunkra. Egy másik előadáson pedig kitérnek az alkoholos italok szervezetre gyakorolt hatásaira is.

A Magyar Nemzeti Múzeumban pénteken a régészek világa tárul fel a közönség előtt: a látogatók kiválaszthatják, hogy a történelem melyik korszakában vagy a régészet mely területén kívánnak elmélyülni. Az est során évszázados titkokra is fény derül a Mátyás király korából jól ismert tárgyakon és történeteken keresztül. A program lezárásaként pedig négy kutató 5700 évvel ezelőtti sorsokkal szembesíti a közönséget.

A címlapfotó a 2017-es Kutatók éjszakája rendezvénysorozaton, az ELTE kémiai laboratóriumában készült.