A világ legősibb sörfőzdéjét találták meg Izraelben

 

A Földközi-tenger keleti medencéjében már 13 ezer évvel ezelőtt is készítettek sört. Eddig úgy vélték a bizonyítékok alapján, hogy Észak-Kínából származik ez az alkoholos ital.

Az amerikai Stanford Egyetem és az izraeli Haifai Egyetem régészei az észak-izraeli várostól délre fekvő Raqefet-barlangban talált őrlőedényeket elemezve jutottak erre a megállapításra. Tanulmányukat a Journal of Archeological Science: Reports című folyóiratban tették közzé.

A közismert régészeti lelőhely a Natúf-kultúra egyik temetkezési helye volt. Az izraeli Natúf-völgyben fedezték fel a múlt század harmincas éveiben a Krisztus előtti 11 000–9300 között létezett kultúra első települését.

Fontos szerepet kaptak a gabonafélék

A feltárások öt éven át folytak. Az eredmények azt mutatják, hogy natúfi emberek táplálkozásában a gabonafélék elsődleges szerepet játszottak, falvaikat gabonatermő vidékeken alapították. Legalább hét növényfajtát tároltak vagy őröltek a mozsarakban, köztük búzát, árpát és rozsot, valamint hüvelyeseket.

A növényi alapú ételeket háncsból készült edényekben tárolták és nagy gömbölyű sziklatömbökben tárolták. A sziklamozsarakat gabonaőrlésre és ételkészítésre használták, valamint búza- és árpaalapú sör készítésére, amelyeket a rituáléikon szolgálták fel 13 ezer évvel ezelőtt.

 

Az élelmiszer-tárolás technológiai innováció

Az amerikai, izraeli régészek három gabonaőrlő vermet, valamint sziklamozsarakat elemeztek, és megállapították, hogy azokat búza- vagy árpasör főzésére használták, valamint élelmiszereket is tároltak bennük.

Az alkoholkészítés és az élelmiszer-tárolás nagy technológiai innováció volt, amely elvezetett a civilizációk fejlődéséhez a világon. A régészet jelentős eszköz abban, hogy a szakemberek megtalálják ezek eredetét. A felfedezés új fényt vet az emberi társadalom mélyebb történelmére – emelte ki Li Liú, a Stanford Egyetem PhD-hallgatója az EurekAlert tudományos hírportálnak.

Értékes leletek kerültek elő

A natúfi maradványok a Raqefet-barlangban mindig meglepik a kutatókat. Dani Nadel, a Haifai Egyetem régészprofesszora elmondta, a tudósok feltártak egy temetkezési helyet mintegy harminc személy maradványaival. A nyughelyen kívül kőszerszámokat, állatcsontokat és őrlőeszközöket és mintegy száz sziklamozsarat és kisebb félgömbszerű csészenyomatokat. Néhány csontváz nagyon jó állapotban maradt fenn, könnyű volt megállapítani a korukat, és még emberi DNS-t is azonosítottak.

A sörkészítés bizonyítékaival a Raqefet-barlangban talált maradványok élő és színes képet tárnak elénk a natúfi emberek életéről, műszaki képességeikről és újításaikról – tette hozzá.

A címlapfotó illusztráció.