Sokoldalú a csabagyöngye szőlő

 

A legkorábbi érésű csabagyöngye szőlőt Stark Adolf nemesítette, munkája nyomán indult világhódító útjára a 20. század elején Békéscsabáról. A városban 2011 óta egyhektárnyi területen termesztik és hasznosítják: a termésből a gyermekélelmezés és az idősellátás mellett a boltok polcaira is jut.

6600 tő szőlő hoz termést Békéscsaba határában

Az ültetvényt két fázisban, 2011 őszén és 2012 tavaszán telepítették a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Kecskeméti Kutató Állomásának munkatársai – mondta el Vass Csaba, a Békéscsabai Városfejlesztési Nonprofit Kft. projektmenedzsere a hirado.hu megkeresésére. A szakemberek választása azért esett erre az önkormányzati tulajdonban lévő területre, mert a közelben lévő halastó olyan klímát biztosít, amely miatt kisebb a tőkék elfagyásának a veszélye.

Az intézet munkatársai javasolták azt is, hogy ne csak csabagyöngye tőkéket ültessenek. Az ültetvényen így megtalálható az Irsai Olivér vagy a rajnai rizling is a borszőlőfajták közül. Ezek mind-mind rezisztens fajták, ellenállnak a betegségeknek vegyszeres kezelés nélkül is – mondta Vass Csaba.

A kéthektárnyi területből egy hektárt foglal el a borszőlő és fél hektárt a csemegeszőlő, a maradék fél hektáron pedig őshonos gyümölcsfák vannak, szilva, sárgabarack, birs, körte és alma.

Csabagyöngye szőlő (Fotó: MTI/Varga György)

Stark Adolf vaskereskedő első csemegeszőlő telepét 1869-ben létesítette. A világhírt számára a csabagyöngye nemesítése hozta meg. A borászati szaklapok 1900-ban említették először az új fajtát. A Balaton vidékén és a Mátra környékén is termesztik nagyobb területeken. A Stark-féle gyümölcsből készült bor megjeleníti a szőlő eredeti muskotályos illatát és ízét, valamint a finom és üde savakat.

Folyamatosak a fejlesztések

A projektmenedzser elmondta, hogy két évvel a telepítés után kiépítették a csepegtető-öntözőrendszert is.

A szőlőtőkék gondozását közfoglalkoztatásban alkalmazott emberek végzik, és ők is szüretelnek. Köztük akad olyan is, aki a kezdetek óta az ültetvényen dolgozik. Vass Csaba hozzátette, a növényvédelmi feladatokat külsős cégre bízták.

Nemrégiben kialakítottak egy olyan pavilont is, amely alkalmas a vendégek fogadására. A Modern Városok Program egyik fontos, több Békés megyei települést is érintő eleme a Wenckheim kerékpárút is szóba került. A 20 kilométeres turisztikai kerékpárút négy Wenckheim-kastélyt, a gyulait, a gerlait, a póstelekit és a szabadkígyósit köti össze.

A tervek szerint 2020-ra megépülő út Békéscsaba–Szabadkígyós közötti szakasza az ültetvényt is érinti majd, és a fenntartók remélik, hogy a beruházás révén felkerülhetnek Békés megye turisztikai térképére.

A „kertet” idővel szeretnék megnyitni az óvodások és az iskolások előtt is, hogy megismerjék a gyümölcstermesztés hagyományát.

A közkonyhára és a boltok polcaira is jut a termésből

Vass Csaba hozzátette, hogy a csabagyöngye a legkorábbi érésű, érzékeny szőlőfajta, igyekezni kell a július végi szüretelésével, mert a madarak és a darazsak szinte azonnal megdézsmálhatják. A megcsipkedett és megszurkált termés pedig nem értékesíthető étkezési célra.

A tavalyi mintegy 80 mázsányi termés egy részét az egyik helyi zöldségesnek értékesítették, és jutott a szőlőből a Békéscsabai Gyermekélelmezési Intézménynek is, amely az óvodáknak, iskoláknak és idősotthonoknak szállított a szőlőből.

Az idén a nonprofit kft. szerződést kötött a Békés megyében több mint húsz üzlettel rendelkező Éléskerrel, amely a csemegeszőlő mellett a több mint ezer kilogrammnyi szilvatermést is forgalomba hozta. A 2018-as szőlőtermés fennmaradó részét a korábbi évekhez hasonlóan a Békéscsabai Gyermekélelmezési Intézmény és Békéscsabai Családsegítő és Gyermekjóléti Központ osztja szét.

Elhangzott: terveik között szerepel, hogy gyümölcslevet is készítsenek a termésből, és az is, hogy több évtizedes kihagyás után újra csabagyöngye szőlőből készült bor kerüljön az asztalokra.