Havazás a Szaharában, rendkívüli zord tél az Egyesült Államokban, pusztító ciklon Európa felett. Ezek csak az utóbbi néhány hét eseményei. Mi az oka a rendkívül szélsőséges időjárásnak? Tényleg a klímaváltozás áll e mögött?
Számos kutatás foglalkozik világszerte azzal, hogy felderítse a kapcsolatot az éghajlatváltozás és a szélsőséges események között. Előfordulhat, hogy pusztán az éghajlati rendszer változékonyságából nem adódnának olyan szélsőséges időjárási események, mint amikkel most szembe kell néznünk, de az egyértelmű kapcsolat megállapítása még várat magára – nyilatkozta Lakatos Mónika éghajlati szakértő az M1 Kék bolygó című magazinjában.
Szaúd-Arábiában, Libanonban és Jordániában is havazott vasárnap, de főleg a magasabb részeken. A meteorológusok azt mondják: a sivatagi tél nem tart sokáig és ez a hó is gyorsan elolvad.
Növekszenek a hőséggel kapcsolatos kockázatok
Azonban vannak olyan extrém időjárási jelenségek, amelyek bizonyítottan a globális felmelegedés hatásai közé sorolandók.
„Például a hőhullámok, amiknek az esetén könnyebb kimutatni a kapcsolatot, könnyű elképzelni azt, hogy egy melegedő környezet az hosszabb, komolyabb hőhullámokat idéz elő. A klímamodell szimulációk is azt valószínűsítik, hogy a hőséggel kapcsolatos kockázatok nőnek” – ismertette a szakértő.
Az Ausztrál Kutatási Tanács éghajlati központjának tanulmánya például arra figyelmeztet, hogy az összes olyan régióban, ahol eddig csak 30 évente fordultak elő hőhullámmal kapcsolatos események, ott 1,5 Celsius-fokos globális hőmérséklet-emelkedés esetén már 4 évente lesznek.
Magyarországon jelen pillanatban az enyhe tél érezteti a globális probléma hatását.
Zord időjárás az Egyesült Államokban, tavaszias enyhülés Európában
„Az atlanti térségben folyamatosan képződtek a ciklonok, amik északias áramlással hideg levegőt szállítottak az USA-ba, és délies áramlással pedig enyhe levegőt Európa felé. Ez általában nem ritka időjárási helyzet, de az, hogy ilyen mértékben délre lejusson az Északi sarkvidéki eredetű hideg levegő az USA-ba is, és ilyen mértékű tavaszias enyhülést okozzon Európában ez valóban ritka” – mondta Lakatos Mónika.
Napvilágot láttak olyan kutatások, amelyek arra utalnak, hogy ebben szerepe lehet az északi sarki tengerjég olvadásának – tette hozzá.
Január első napjaiban olyan hideg köszöntött be az Egyesült Államokban, amelyre 133 éve nem volt példa a kontinensen. Bár az Egyesült Államokban a havazás nem meglepő, az efféle zord időjárás azért szélsőségesnek tekinthető, ahogy a Szaharában tapasztalt hóesés is. Észak-Algériában ugyanis január első napjaiban a vörös homokdűnéket fehér hó borította.
Tőből kicsavart fa Dortmund közelében 2018. január 18-án, a Friedrike nevű szélvihar elvonulása után. (MTI/EPA/Friedemann Vogel)
Előre jelezhetők a szélsőséges időjárási jelenségek
Szélsőséges időjárási jelenségre Európában is akad példa – legutóbb január 18-án egy viharciklon csapott le a kontinensre.
Nyugat-Európa számos országában 120-150 km/órás sebességgel érkezett meg a vihar, amely hatására több térségben is megbénult a közlekedés: nem jártak a vonatok és a repülők, a közúti forgalma pedig kidőlt fák, balesetek akadályozták.
Pátkai Zsolt időjárás-előrejelző azt mondja, a klímaváltozás nyomában járó szélsőséges időjárási jelenségek ma már nagyrészt előre jelezhetők. A brit, holland, németországi térséget érintő viharciklonra utaló jeleket is már napokkal korábban észlelték.
Ma már attól nem kell félni, hogy egy természeti jelenség teljesen váratlanul csap le, viszont az még jó ideig biztosan fejtörést okoz a szakembereknek, hogy a globális felmelegedés mértékének növekedésével az egyre gyakoribbá váló intenzív, szélsőséges időjárási jelenségek következményeit miként tudják kivédeni, vagy legalábbis enyhíteni.
