A budapesti Hold utcai református templomban Johann Sebastian Bach összes orgonaművét bemutató sorozat második részét hallgathatja meg a közönség.
A Hold utcai református templomban megépült új orgonát korabeli barokk hangszerek ihlették.
„A hangszer teljesen elvarázsol, mintha visszamennénk háromszáz évet” – fogalmazott Fassang László Liszt-díjas orgonaművész, a koncertsorozat művészeti vezetője az M1 csütörtöki műsorában.
Faragó Attila orgonaépítő hozzátette: éppen ez, az „időutazás” volt a céljuk a hangszer építésekor. Ezért használtak borovi fenyőt Türingiából, akárcsak Bach idejében, mert ez összefügg az orgona hangzásával is.
Fassang László kitért arra, hogy a Bach-összes sorozatban a zeneszerző orgonaművei tizennégy koncerten hangzanak el. A júliusban indult széria második része kezdődik pénteken, amikor Bach hat triószonátáját fogja eljátszani. A következő hetekben német, svájci és belga művészek is koncertet adnak.
Miklósa Erika operaénekes és Fassang László orgonaművész a német ajkú református egyházközség budapesti Hold utcai templomában tartott orgonaavató ünnepség kezdete előtt, 2017 tavaszán (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
„Bach művei teljesen más megvilágításba kerülnek egy ilyen hangszeren, mert az sokat elárul arról, miként lehetett annak idején ezeket eljátszani. Ugyanazon hangközlépéshez a pedálon egy Bach-korabeli orgonán sokkal nagyobb mozdulat, több idő szükséges, ami a zeneiségben is megmutatkozik. A hangszer szélellátása is sokkal érzékenyebben reagál a billentésre” – sorolta az orgonaművész.
Az orgonaépítő megjegyezte, hogy leginkább Bach arnstadti orgonája inspirálta őket, ebből a hangszerből emelték ki a jelentős regisztereket és másolták le a Hold utcai orgonán. Faragó Attila arról is beszélt, hogy egy ilyen hangszer megépítése 10-13 ezer munkaóra, az ő csapata szűk egy év alatt volt képes rá.
