Nemes Jeles László: Melis László kivételes művész volt

 

Megrendülten értesült Nemes Jeles László rendező, valamint a Saul fia és a Sunset stábja Melis László zeneszerző haláláról; az Oscar-díjas filmrendező a zeneszerzőt "kivételes művésznek" nevezte az eljuttatott visszaemlékezésében.

Nemes Jeles László felidézte: az életének 65. évében, hétfőn elhunyt Melis Lászlót gyerekkora óta ismerte és szerette, nagyra tartotta, tisztelte munkásságát és büszke rá, hogy együtt dolgozhatott vele.

“Az ő zenéje nélkül a Saul fia kevesebb lenne. Boldog vagyok, hogy megoszthattuk a díjak örömét. Kivételes művésznek tartom, a most készülő Sunset zenéjét is Melis László szerezte. Az utóbbi hónapokban nagyon szoros kapcsolatban dolgoztunk, a közös munkával a napokban lettünk készen. Nekem ő sokkal többet jelentett, mint egy munkatárs. Elmondhatatlanul fáj a hiánya” – írja.

Budapest, 2016. december 27. Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) elnöke (j) beszél, mielőtt átadja Röhrig Géza írónak, színésznek (b), Nemes Jeles László rendezőnek (b2) és Melis László zeneszerzőnek (b3), az Oscar-díjas Saul fia című film alkotóinak a Magyar Zsidó Kultúráért díjat a szervezet hagyományos díjátadó ünnepségén jótékonysági koncerten Budapesten, a VII. kerületi Bethlen téri zsinagógában 2016. december 27-én. Az elismerésekkel azoknak mondtak köszönetet, akik közvetve vagy közvetlenül sokat tesznek és tettek a magyar-zsidó kultúráért. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Nemes Jeles László rendező és Melis László zeneszerző, az Oscar-díjas Saul fia című film alkotói a Magyar Zsidó Kultúráért díj átvételekor Budapesten, a VII. kerületi Bethlen téri zsinagógában 2016. december 27-én (MTI-fotó: Szigetváry Zsolt)

Az Erkel Ferenc-díjas hegedűművész, zeneszerző számos kamara- és szólódarab mellett 1981-től mintegy 20 játék- és kisjátékfilmhez írt kísérőzenét és több mint 200 színházi és rádiójáték-zenét hozott létre.

Nevéhez fűződik többek között A mosoly birodalma (1985) és a Kleist meghal (1994) című kamaraoperák, a Gyöngykánon (1994), a Black and White (1999), Az időről és a folyóról (2000), a Csellómánia (2000) és az Örmény legenda (2001) című alkotások.

Művészete elismeréseként a San Remó-i filmfesztivál zeneszerzői nagydíjában 1993-ban, a filmkritikusok díjában 1995-ben, Erkel Ferenc-díjban 2008-ban részesült. A legjobb filmzene díját 2007-ben vehette át Forgács Péter Miss Universe 1929 című alkotásának zenéjéért Katalóniában, a Memorimage filmfesztiválon.

Kapcsolódó tartalom

Kultúra+Életmód
Elhunyt Melis László zeneszerző