Huszti Péter Kossuth-díjas színész, rendező, a nemzet művésze, a Corvin-lánc kitüntetettje ma ünnepli születésnapját.
Huszti Péter Budapesten született, apja jogászként dolgozott, munkája mellett több vidéki színház zenekarának is tagja volt, így kisgyerekként megérezhette a színház légkörét. Az apa egy idő után magára hagyta a családját, anyja egyedül nevelte őt és nővérét tisztviselői fizetéséből. Az igazi vonzódás a színészi pályához álmodozó kiskamaszként alakult ki benne, a budapesti Rákóczi gimnáziumban már szerepelt irodalmi esteken, színielőadásokon.
Nagy Anna Heléna és Huszti Péter Demetrius szerepében Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátékának próbáján (Fotó: MTI/Keleti Éva, 1966)
A kitartó hűség jellemzi
Véletlenül Várkonyi Zoltán rendező látta őt Tiborcként a gimnáziumi Bánk bán-előadásban, s emlékezve az alakítására a rendezői szak helyett a színészit javasolta Huszti Péternek a felvételin. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1966-ban szerzett diplomát, ezután – bár osztályfőnöke, Várkonyi hívta a Vígszínházba – a Madách Színházhoz szerződött, ahol több mint hetven prózai darab főszerepét játszotta. A Madáchnak több évtizeden át volt hűséges tagja. Egész pályájára és magánéletére jellemző ez a kitartó hűség, feleségéhez, Piros Ildikóhoz is több mint negyvenévi házasság fűzi.
Huszti Péter Hamlet, dán királyfi szerepében Shakespeare Hamlet című tragédiájának próbáján (Fotó: MTI/Horvát Éva, 1977)
A színházba járó közönség figyelmét nem kerülte el a fiatal színész vonzó megjelenése, hamarosan zsákszámra ömlöttek hozzá a szerelmes levelek. Alkati adottságai révén a világirodalom és a magyar irodalom nagy klasszikus szerepeit játszhatta el, Hamletet, Lear királyt, Jágót az Othellóból, Lucifert Az ember tragédiájából. A közkedvelt színész sokoldalúságát jelzi, hogy az elmúlt évtizedekben vígjátékban, musicalben, sőt, operettben is bizonyított.
1964 óta filmezik, gyakran foglalkoztatja a televízió is, több mint száz tévé- és mozifilmben szerepelt, melyből legalább hetvenben fő- vagy jelentősebb szerepet játszott. Ismert filmje a Fekete gyémántok, a Fiúk a térről, az Imposztorok, a Szerelmi álmok, a Harminckét nevem volt, az Utazás Jakabbal, a Naplemente délben. Az 1980-as évektől rendezéssel is foglalkozik, nagy sikert aratott a Kedves hazug, A sasfiók, Az ördög cimborája, a Hoppárézimi.
Saját bevallása szerint a legnagyobb kihívást Shakespeare figurái jelentették számára. Életében azt tekinti igazi ajándéknak, hogy különböző sorsokba élhette bele magát, alakíthatta azokat, és azok is alakították őt. Ezek a sorsok mindig vele maradnak, és erőt adnak a nehéz helyzetekben, döntésekben. Szerinte akkor jó az előadás, ha a szereplők belső titkaikat, saját fájdalmaikat, örömeiket tudják „beletenni” szerepükbe, akkor talán a nézők is másképp mennek el a színházból, mint ahogy érkeztek.
(Fotó: MTI/Wéber Lajos, 1986)
Rendezés, tanítás és írás – az új kihívások
Számos színházról szóló cikk szerzője, hat könyvet írt, 1986-ban jelent meg a Királyok az alagútban, 1995-ben az Emlék-próba, 2004-ben a …sárból, napsugárból…, 2009-ben a Kik vagytok, hé!, 2015-ben a Srác a kakasülőn, majd 2017-ben a Férfikor hajnalán című kötete. Pályájának kevésbé látható része oktatói tevékenysége. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1974-től tanít (2000 óta Egyetemen), 1982 óta egyetemi tanári rangban, 2014-től az intézmény professor emeritusa. A színházi főtanszakot 1988 és 2010 között ő vezette , 1994 és 2001 között rektor volt, jelenleg az egyetem doktori tanácsának elnöke. Doctor of Liberal Arts-fokozatot szerzett 1999-ben. Több nemzetközi fesztivál megrendezése kötődik hozzá itthon és külföldön.
Huszti Péter, Graham Greene: Utazások nénikémmel című szídarabjában (Fotó: MTI/Ilovszky Béla, 1993)
1989-tól 1994-ig a Madách Kamara művészeti vezetője volt, 1998-tól 2001-ig Széchenyi professzori ösztöndíjban részesült. Görgey Gábor, a nemzeti kulturális örökség akkori minisztere 2002 májusában őt nevezte ki az év végéig az új Nemzeti Színház megbízott főigazgatójává, de két hét után lemondott. 1998-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, 2003-tól a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja. A Soproni Petőfi Színház munkájában 2007 és 2012 között művészeti tanácsadóként vett részt. Rendezett a Turay Ida színházban és a József Attila Színházban is. A Magyar Művészeti Akadémia 2012-ben rendes tagjává választotta. Egy ideje már nem játszik, a rendezést, tanítást és az írást érzi kihívásnak.
Elismerései, díjai
Munkássága elismeréseként 1974-ben Jászai Mari-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat, 2003-ban Hevesi Sándor-díjat kapott. 1982-ben érdemes művész, 2004-ben kiváló művész lett.
A 2014-ben a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Huszti Péter Kossuth-díjas színművész, rendező (Fotó: MTI/Czimbal Gyula)
2002-ben Apáczai Csere János-díjban, 2006-ban az MTA Pázmány Péter Felsőoktatási díjában részesült oktatói tevékenységéért. 2006-ban Prima-díjat kapott, 2010-ben a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem díszdoktorának fogadta. A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést 2014-ben vehette át, és ebben az évben a Nemzet Művésze címben részesült. 2016-ban átvette a Színház- és Filmművészeti Egyetem Aranydiplomáját. Madách-díjjal ismerték el 2017-ben teljesítményét. A magyar művészet, az oktatás és a művelődés fellendítése terén szerzett kimagasló érdemei elismeréseként 2018-ban Corvin-lánc kitüntetésben részesült. Feleségével, Piros Ildikóval 2019-ben megkapta a hódmezővásárhelyi önkormányzat alapította Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat.
