Vidnyánszky Attila egy teljesen új színházi nyelvet valósított meg, és újraértelmezte a nemzet egészét kifejezni akaró színjátszás fogalmát és fontosságát egyaránt. Nemcsak főigazgatóként, de rendezőként is tevékenykedik, e mellett pedig főrendezőként segíti a beregszászi teátrum munkáját is.
Vidnyánszky Attila 1964-ben született a kárpátaljai Beregszászon. Gyermekkorát a városhoz közeli Nagymuzsalyon töltötte. 21 évesen bölcsészdiplomát szerzett, és pár évig magyar–történelem szakos tanárként tevékenykedett. Színházi pályafutása akkor kezdődött, amikor felvételt nyert a kijevi színház- és filmművészeti egyetemre. 1992-ben szerzett rendezői diplomát, emellett egészen 1997-ig színészmesterséget oktatott az intézményben – hangzott el az M5 Ez itt a kérdés című műsorában.
Alapító igazgatója volt az idén 25 éves Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színháznak, amelynek 1993-ban művészeti vezetője lett, napjainkban pedig főrendezőként segíti a teátrum munkáját. Magyarországon 1999-től a régi Nemzeti Színházban, 2000-től a Pesti Magyar Színházban állított színpadra darabokat. 2004-től egy évig a Magyar Állami Operaház vezető rendezője volt. 2006 januárjától a Csokonai Színház művészeti vezetője, 2007 áprilisától ugyanitt megbízott igazgató 2013-ig, amikor is a Nemzeti Színház igazgatójává nevezték ki lett.
A költői színház műfajának megteremtése
Vezetői szerepköre mellett jelenleg is rendez. Színpadra állította az elmúlt években többek között Örkény István egyik legismertebb művét, a Tótékat, Katona József Bánk bánját, és a saját bevallása szerint is sikerdarabnak tartott Csíksomlyói passiót. Öt, bemutatókban gazdag év után 2018-ban újabb ötéves, 2023-ig tartó megbízatást kapott a teátrum élén. 2005-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagjává választották.
Vidnyánszky Attila elmondta, az őt körülvevő csapattal arra törekszenek, hogy a költői színház műfaját teremtsék meg az előadásokban. Olyan magyar gyökereket keresnek, amelyeket a játékmódjukba és stílusukba is be tudnak építeni. Mint mondta, pedagóguscsaládból származik, így ő maga is fontos feladatának tartja az utánpótlás-nevelést és tanítást.
Gyerekkora óta szereti a színházi világot
Gyermekkorára visszaemlékezve megjegyezte, már kiskorában meglátszott a színházi világ iránt való szeretete és érdeklődése, gyerekként többször eljátszotta Döbrögi szerepét. Édesanyjának is sokat köszönhet, ugyanis nyelvtanára és drámapedagógusa is volt egyaránt. Soha nem gondolta volna, hogy karrierje Beregszászon fog először kiteljesedni.
Mint mondta, felszólították arra, hogy teremtsen színházat Kárpátalján, ő pedig nem mondott nemet a felkérésre. Beleszeretett a környezetbe, és fontos feladatának tartotta, hogy köze legyen az ottani magyar közösséghez. Hozzátette, mai napig elsődleges feladatának tartja a magyarság és a magyar kultúra iránti szolgálatát.
25 éves évforduló
Fennállásának 25. születésnapját ünnepli a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház. A ma Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház néven működő társulatot a rendező 1993-ban a Kijevi Színház- és Filmművészeti Egyetem színészosztályának magyar diákjaival alapította.
A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház épülete Beregszász központjában (Fotó: MTI/Nemes János)
A pénz, valamint a megfelelő színházépület és próbaterem hiánya sem tántorította el a társulatot attól, hogy az elmúlt két és fél évtized során bejárja a Kárpát-medencét, a legkisebb falutól a legnagyobb városokig. Azóta számos nemzetközi fesztiválon méretették meg magukat, komoly díjakat kiérdemelve.
Bár később Vidnyánszky Attila és a társulat egy része előbb a debreceni Csokonai Színházba, majd a budapesti Nemzeti Színházba szerződött, a Kárpátalján maradókkal együtt továbbra is játsszák a régi előadásokat, és amikor csak lehet, közösen dolgoznak.
Hosszú utat tett meg a mai Nemzeti Színház
Magyarországon a Nemzeti Színház épülete először a Blaha Lujza téren állt, majd 1965-ben teljesen megsemmisítették. A színház társulata ezután ideiglenesen, 34 évre a Hevesi Sándor térre költözött, és Pesti Magyar Színházként várta nézőit.
Vidnyánszky Attila (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
A Nemzeti Színház csak 2002-ben kapott végleges otthont a mai Duna-parti épületben. A pazar kivitelezésű teátrum Az ember tragédiájával nyitotta meg kapuit, első igazgatója Schwajda György volt.
2003-ban Jordán Tamás vette át a színház igazgatását. Periódusa alatt harminc bemutatót tartottak, a társulat 25 főről 47-re duzzadt. 2008 és 2012 között Alföldi Róbert vezette a Nemzeti Színházat. Személyisége megosztotta a szakmát és a közönséget is, Alföldi az addig elvárt népnevelő, nemzeti népszínházi irányvonal ellentétét vallotta és valósította meg.
Vidnyánszky újra értelmezte a nemzet egészét
Mandátuma lejártával, 2013-tól Vidnyánszky Attila tölti be a vezetői posztot, aki nemcsak főigazgatóként, de rendezőként is egy teljesen új színházi nyelvet valósított meg, és újra értelmezte a nemzet egészét kifejezni akaró színjátszás fogalmát és fontosságát egyaránt.
Vidnyánszky Attila elmondta azt is, fontosak számára a visszajelzések, így folyamatosan kérdezik a közönséget is az igényekről. Úgy véli, ennek megvan a gyümölcse, hiszen telt házasak az előadások, a tavalyi év 98 százalékos volt, ami önmagában már egy pozitív visszajelzés, és elmondható, hogy valóban jó úton haladnak.
