A Bauhaus a városi problémákra kínált megoldást

 

A Bauhaus építészeti stílus 1919-ben indult világhódító útjára. Természetesen Magyarországot sem kerülhette ki, és a mai napig megcsodálhatjuk a pofonegyszerű megoldásokkal felhúzott épületeket.

1919. április 12-én, a németországi Weimarban egy Walter Gropius nevű, úttörő gondolkodású német építészmérnök új iskolát alapított. Akkor még sem a tanárok, sem a beiratkozó diákok nem sejtették, hogy az iskola New Yorktól Tokióig számos utca, tér külsejét és sok millió ember életét megváltoztatja.


A Bauhaus aznap elindult világhódító útjára – és természetesen Magyarországot sem kerülte ki. Budapesten hamar megjelentek az iskola szellemiségében született épületek, hiszen sok magyar diák is tanult a híres műhelyben. Köztük Molnár Farkas, aki közvetlenül a Bauhaus atyjától, Walter Gropiustól szívta magába az új eszméket, és aki, többek között az M1 Itthon vagy! című műsorában bemutatott, Budapest 2. kerületében található társasházat is tervezte.

Az épület letisztult, szabályos geometriai formáival lerázott magáról minden felesleges díszítést: kevés elemből építkezett, mégis szép.

Ritoók Pál művészettörténész a műsorban elmondta: azért szereti a bemutatott épületet, mert modern a homlokzata. Az építészet egyik lényege, hogy az építész tömegekkel dolgozik, ugyanúgy, mint egy szobrász, és itt is van szerepe azoknak a részeknek, ahol az építész elvesz. Az erkélyek és a lodzsák, illetve zárt erkélyek sakktábla mintát adnak ki a homlokzaton.

A Bierbauer Virgil által tervezett lakóház a Bauhaus stílusban épült Napraforgó utcai kísérleti lakótelepen (Fotó: MTI/Beliczay László)

A Bierbauer Virgil által tervezett lakóház a Bauhaus stílusban épült Napraforgó utcai kísérleti lakótelepen (Fotó: MTI/Beliczay László)

A másik fantasztikus dolog tulajdonképpen pofon egyszerű megoldás: a bemutatott ajtó, és annak a különféle színes üvegei. Ennek egy részét a történelem megtépázta a közelmúltban, de még mindig őriz valamit az egykori frissességből.

A Budapest 100 témája a Bauhaus lett

Budapesten idővel gomba módra szaporodtak a Bauhaus-épületek. A civil kezdeményezésből létrejött ünnep, a Budapest 100 minden évben valamilyen tematika mentén nyitja meg a főváros lakóházainak kapuit, izgalmas épületeit, hogy közelebb hozza, megismertesse az embereket Budapest építészeti örökségével.

Idén a centenárium jegyében, a Bauhaus-házakat csodálhatjuk majd meg közelebbről. Többek között a 7. kerületi Barát utca Bauhaus-csodáit. Szij Barbara művészettörténész ismertette: az utca majdnem minden épülete Bauhaus stílusban épült 1937 és 1938 között. Egy Bauhaus-épületet az különböztet meg a többitől, hogy a homlokzata teljesen sima. Sehol nem találhatók rajta olyan jellegű ornamentális díszek, mint a megelőző stílusirányzatoknál.

Jellemző rájuk még, hogy

különböző áramvonalas kiképzésű felületek vannak rajtuk, akár íves, akár szögletes erkélyekről van szó.

A legegyszerűbb formákból építkeznek az épületek – fogalmazott.

Méltó életkörülményekre törekedtek a városiak számára

A praktikus Bauhaus a városi problémákra kínált megoldást. A II. kerületi Napraforgó utca kísérleti tárgy volt a Bauhaus laboratóriumában. Az utca épületeit tervező, hasonló észjárású építészek azt fürkészték, hogyan lehet nagyvárosi körülmények között is harmonikusan együtt élni: mekkorák legyenek az épületek és a kertek, milyen legyen a tájolásuk, mennyi fényre van szüksége az embernek.

A Bauhaus-hívők rögeszméje volt, hogy minél több városinak biztosítsanak emberhez méltó életkörülményeket: így születtek a XIII. kerületi Újlipótváros lakóházai is. Teljesen újfajta beépítési módot használnak. Minden ház belső udvarán,

a ház mögötti részen telek tömbnyi nagyságú belső park húzódik, és az utca zajától elzárt nyugalmat csak a tömbben lakók élvezhetik

– mondta Maczó Balázs művészettörténész.

Központi villanyóra ellátással, központi fűtéssel épültek a házak már a ’30-as években. A Bauhaus iskola Moholy-Nagy Lászlóval az élen nagy hangsúlyt fektetett a dizájnra. A designt kis túlzással ők találták ki. A mai modern ember is szereti dizájnos dolgokkal körbevenni magát, szeret olyan életkörülményeket, olyan hangulatú teret kialakítani magának, amiben jól érzi magát.

Budapest lépcsőházaiban az ínyencek itt-ott felfedezhetnek egy-egy Bauhaus-csemegét: geometrikus mennyezetdíszeket, egy-egy hajlított fém-üveg lámpát, egyszerű formákból építkező épületbelsőket.