Jelentős kiállítás nyílt a moszkvai Tretyjakov Képtárban

 

Példátlan biztonsági intézkedések közepette nyílt meg az elmúlt negyedszázad legjelentősebb kiállítása a leghíresebb orosz festő, Ilja Repin (1844-1950) műveiből szombaton a moszkvai Tretyjakov Képtárban, ahol tavaly egy fanatikus megrongálta az alkotó egyik legjelentősebb művét, ez év elején pedig egy másik festményt elloptak.

A világhírű moszkvai galéria a realista festő 300 művét – 170 olajképét és 130 grafikáját – gyűjtötte egybe 28 oroszországi múzeumból és hét magyángyűjteményből Repin születésének 175. évfordulója alkalmából. Az orosz fővárosban augusztus 18-ig látható tárlatot később bemutatják Szentpéterváron, és szűkebb változatban Párizsban és Helsinkiben is.

 

A Tretyjakov látogatók százezreire számít. A tavalyi incidensek miatt riasztót szereltek minden képre, a múzeum épületének környékén pedig a Roszgvargyija biztonsági szolgálat fegyveres őrei járőröznek.

A Rettegett Iván és fia 1581. november 16-án című festmény, amelyet tavaly májusban egy szélsőségesen nacionalista nézeteket valló férfi egy késsel összevagdosott ideológiai okokból, továbbra is restaurálás alatt áll. A merénylő, a 37 éves Igor Podporin szerint a kép negatív színben tünteti fel a cárt, akit ő szentként tisztel. A festményt négy helyen vágták fel, de helyreállítható.

Ez év januárjában a látogatók és a biztonsági őrök szeme láttára lopták el a múzeumból Arhip Kuindzsi 19. századi jeles orosz tájképfestő Ai-Petri. Krím festményét. A tettes, akit a lopott képpel együtt még aznap megtaláltak, saját bevallása szerint csak feltűnési vágyból vitte magával a krími hegycsúcsokat ábrázoló tájképet. A tolvaj bírósági pere még tart.

Ilja Repin az orosz realista festészet legkiemelkedőbb képviselője. Történeti tárgyú képei közül a legismertebb az 1885-ben készült Rettenetes Iván és fia 1581. november 16-án, amelyen a fiúgyilkos Iván cárt mint saját despotizmusának áldozatát láthatjuk.

A festő több mint tizenkét esztendeig dolgozott az 1891-ben elkészült, A zaporozsjei kozákok levelet írnak a török szultánnak című művén. Az oroszok körében rendkívül népszerű festményért III. Sándor cár 35 ezer rubelt fizetett, ami akkor rekordnak számított.

Hatalmas feltűnést keltett Hajóvontatók a Volgán című, 1873-ban bemutatott műve, amely döbbenetes erővel ábrázolja az uszályvontatók keserű sorsát.

Repin mintegy háromszáz portét is alkotott, ezek közös vonása a szinte meghökkentő életszerűség, az egyéniség kiemelése. A művészt a halál arcképfestőjeként is emlegették, mivel a legenda szerint több alanya, köztük Mogyeszt Muszorgszkij zeneszerző és Pjotr Sztolipin, az utolsó cár miniszterelnöke is meghalt röviddel a megfestése után.

A címlapfotó illusztráció.