A Szársomlyó lábához nem ért el a szocreál

 

Az 1968-ban alapított villányi alkotótelep – vagy ahogy az akkori köznyelv nevezte: művésztelep – az uralkodó ideológiától elzárt szigetként működött évtizedekig a déli határszélen, a Szársomlyó keleti részén, egy felhagyott bánya területén. Alapja a közeli Gyimóthy-villában működő nemzetközi szimpózium volt, amelynek révén a szoborpark évről évre új alkotásokkal gazdagodott és igazi idegenforgalmi attrakcióvá vált az „ördögszántotta hegy” lábánál.

Az alkotótelep – amely az alapítólevél szerint még villányi „illetőségű” – nagyjából félúton található a borváros és  a szomszéd község, Nagyharsány között, de közigazgatási szempontból az utóbbihoz tartozik, így Nagyharsányi szoborparkként ismert. A kezdeteknél olyan nevek bábáskodtak, mint a Munkácsy Mihály-díjas Bocz Gyula, vagy a Kossuth-díjas Bencsik István szobrászművészek. A politikát és a tőkeerős gyűjtők által diktált irányvonalakat látványosan elvető, igazán szabad szellemben működő szimpózium alapításában a baranyai (többségükben siklósi, pécsi) művészeken kívül a siklósi KISZ-bizottság is részt vett.

Villány, 1968. július 12. Fiatal szobrászművészek dolgoznak a Baranya megyei KISZ-bizottság (Kommunista Ifjúsági Szövetség) és a Siklósi Járási Tanács által számukra létesített alkotóháznál, a villányi kőbányában. A szobrászművészek a közeli bánya anyagából a helyszínen alkotják műveiket. A szobrokat a szabadtéri múzeumban helyezik el. A siklósi vár lovagtermében kiállításon mutatták be 20 fiatal képzőművész eddigi alkotásait. MTI Fotó: Molnár Edit

Fiatal szobrászművészek dolgoznak a villányi kőbányában, 1968. július 12-én. (Fotó: MTI/Molnár Edit)

A művésztelepen a korabeli lehetőségekhez képest eleven nemzetközi művészeti élet folyt. Az alkotóházzá alakított Gyimóthy-villában – amely a szobrok gyűjtőhelyétől nem messze, szőlőskertek között bújik meg ma is, igazán inspiráló környezetben – eleinte néhány hetet, aztán hónapokat tölthettek a szimpóziumba meghívott művészek. A „rezsit” – a szerszámokat, a művészek ellátását, szállását, ösztöndíját – általában különböző vállalatok (Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat, BCM, Pannonlit-Délkő, ÉPFU, Mezőgép, Pannonvin), valamint Baranya megye és Pécs mint megyeszékhely állta.

Archív felvétel a szoborparkról – 1978 (Fotó: FORTEPAN/Vörös István)

Archív felvétel a szoborparkról – 1978 (Fotó: FORTEPAN/Vörös István)

Szoborral „fizettek”

Az itt alkotó szobrászokra eső kötelezettség annyi volt, hogy ha egy köbméternél nagyobb térfogatú mű született, akkor az helyben maradt, gazdagítva a művésztelepet; ha pedig kisebb alkotásokat készítettek, akkor három műből kettőt elvihettek, egy pedig a parkba került.

A lezárt kőfejtővel körülölelt, impozáns panorámával bíró alkotótelep hamar a turisták kedvelt célpontja lett, nem utolsó sorban azért is, mert az alkotásba merült művészek között járhatták be a területet. A hőskorban, 1992-ig bezárólag száznál is több szobrász fordult meg ott és hagyott valamilyen alkotást maga után.

A műtárgyegyüttes 2009-ben műemléki védettséget kapott.

Alkotók a szoborparkban 1973-ban (Fotó: FORTEPAN/Szalay Zoltán)

Alkotó a szoborparkban 1973-ban (Fotó: FORTEPAN/Szalay Zoltán)

Művészeti örökség, fokozottan védett közegben

A szimpózium később megszűnt, de már-már monumentálisnak nevezhető örökséget hagyott hátra a szoborparkban, amely a fölé magasodó – egyébként fokozottan védett – Szársomlyóval ma is kuriózum.

A szobortelep 2012 óta a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának (DDNPI) vagyonkezelése alatt működik. Az igazgatóság az elmúlt években számos erőfeszítést tett a különleges látványosság állagának javítására és az infrastruktúra kiépítésére, minderre a Környezeti és energiahatékonysági operatív program révén hamarosan végre sor is kerülhet.

Villány, 2005. június 25. A Szársomlyó-hegy Villányban. MTI Fotó: H. Szabó Sándor

A Szársomlyó (Fotó: MTI/H. Szabó Sándor)

Fogadóépület váltja le a földbe vájt kuckót

Kulcsár Péter, a DDNPI működési területéhez tartozó Mecsek Tájegység vezetője a hirado.hu-nak arról számolt be, hogy az elmúlt évtizedekben a parkban a szobrok bemutathatóságát és a kulturált látogatás feltételeit semmilyen infrastruktúra nem szolgálta, mindössze egy földbe vájt „kuckó” működött, ahonnan az őrzést éppen csak meg tudták oldani.

A most induló, közel háromszázötven millió forintos beruházással – amely a „Kikerics panorámasétány” nevet viseli a kizárólag ezen a helyen nyíló magyar kikerics nyomán – mértékét, léptékét és külalakját tekintve is a tájba illeszkedő fejlesztés valósul meg, egy alig családi háznyi méretű „látogatóközponttal”. Az óvatosság indokolt, hiszen érzékeny természetvédemi területről, flóráról és faunáról van szó – szögezte le a tájegységvezető.

Villány, 2000. október 5.  Szoborpark a Baranya megyei Villány határában.  MTI Fotó: Kálmándy Ferenc

A szoborpark 2000-ben. (Fotó: MTI/Kálmándy Ferenc)

A fogadóépület elsősorban a beléptetést segíti majd és a kommunális igényeket elégíti ki, de ajándékbolt is helyet kap benne, ahogy egy 20-30 fő befogadására alkalmas előadótér is.

Különleges panorámasétány is épül

A beruházás részeként a Kikerics panorámasétány a szoborpark fölé magasodó korábbi bányafal peremén fog helyet kapni, talajtól elemelt „járóosztály”, azaz mesterséges ösvény kialakításával. A talajjal minimálisan érintkező szerkezetnek több funkciója lesz: a védett, Natura 2000-es terület megóvása, fenntartása és bemutathatósága.

Az igen érzékeny talaj így nem lesz kitéve taposásnak, a most még kitaposott állapotú ösvényt pedig reményeink szerint visszafoglalja majd a növényzet – mondta Kulcsár Péter, hozzátéve, hogy a „panoráma” jelző is indokolt, hiszen a mesterséges ösvényről nagyszerű kilátás nyílik majd nem csak a Dráva-medencére és a Villányi borvidék egy részére, hanem a szoborpark egyes műalkotásai is élvezhetőbbek lesznek madártávlatból.

A szakvezető leszögezte: a szoborparkban kiállított műtárgyak is jelentős „revitalizációra” szorulnak, ám ez a fázis a jelenlegi projektnek jellegénél fogva nem lehet része, de már keresik rá a megfelelő forrásokat.

Február végén – a munkálatok idejére – a szoborpark ideiglenesen bezárt, csak novemberben nyitják meg újra a látogatók előtt. Ez idő alatt azonban a tervek szerint a 442 méter magasra vezető szakvezetéses Szársomlyó-túrákat nem függesztik fel.