Több munkáját is „használt” vászonra festette Czóbel Béla

 

Az M1 Kék bolygó című műsorában bemutatott műteremben egy különleges műalkotás restaurálását követhették a nézők. A vászon a Czóbel Múzeum tulajdona, Czóbel Béla festménye a restaurálás közben nem látható, csak a vászon hátoldala.

A kép hátoldalát sokáig szürkésfehér fedőréteg borította. Valószínűsítették, hogy egy korábbi műalkotást rejt a réteg, és Somogyi Márton restaurátor ennek nyomán kezdett bele a hátoldal felfedezésébe.


Czóbel festményének hátoldalán azonban nem Czóbel Béla alkotása található, a művész ugyanis újrahasznosította a vásznat. A szentendrei Czóbel Béla Múzeum kiállítási terében ilyen festményből több is található, egy például 1933-ból. Barki Gergely művészettörténész a műsorban elmondta: a bemutatott kép hátoldala miatt speciális ablakkeretet szerkesztettek a festményekhez, hogy megmutathassák a nézőknek a hátoldalt is.

Újrahasznosításról van szó, hiszen az eredeti vászon mérete körülbelül négyszer akkora, mint a műsorban bemutatott. Barki Gergely elképzelhetőnek tartja, hogy semmi köze nincs az eredeti kép festőjének Czóbel Bélához, és elképzelhető, hogy a művész egy piacon találta vagy ajándékba kapta valakitől, és talán maga szabta föl a vásznat.

Elmondta: a vászon és a festékek régen igen drágák voltak – igaz, még ma is. A kétoldalú képek születése mögött a spórolás állt, amelyet napjainkban elegánsan ökologikus felhasználásnak lehetne nevezni.

A vásznakat, amelyeken dolgozott a festő, sokszor nem egyszer, nem kétszer, hanem akár háromszor vagy négyszer is felhasználta. Volt olyan is, hogy saját festményét kaparta le, hogy újrafesthesse, de olyan is előfordult, hogy nem kaparta le, hanem egyszerűen megfordította, és a másik oldalra festett egy másik képet – mondta a művészettörténész.