Nagyszabású rendezvénysorozattal ünneplik a Bauhaus századik évfordulóját

 

Nagyszabású rendezvénysorozattal tisztelegnek Németországban a Bauhaus művészeti és iparművészeti mozgalom előtt az irányzat nevét viselő tervezőiskola alapításának századik évfordulója alkalmából, a centenáriumi program szerda este kezdődött Berlinben.

Az évfordulós megemlékezésre nemzetközi figyelem irányul, „hiszen a Bauhaus országunk legjelentősebb és leghatásosabb kulturális vívmányai közé tartozik” – emelte ki az egész évben tartó rendezvénysorozatot elindító összművészeti fesztivált megnyitó beszédében Frank-Walter Steinmeier államfő, rámutatva, hogy „az úgynevezett Bauhaus stílus a modernség szinonimája lett, főleg az építészetben”.

A berlini Művészetek Akadémiájában állítják ki a Bauhaus munkáit (Fotó: EPA/Clemens Bilan)

A szövetségi elnök a Bauhaus értékeit bábszínházi előadásoktól kezdve az ember és a gép viszonyát vizsgáló kísérleti hangversenyekig számos produkción keresztül bemutató fesztivál megnyitóján aláhúzta, hogy „a Bauhaus-művészek nagyon nagy többsége demokrata volt, akik a weimari köztársaságban a szabadság esélyét látták meg”, az első világháború “rettenetes pusztítása, és a háború végének káosza után”.

Nyitottak is voltak a világra, keresték a kapcsolatot a „nemzetközi modernitással”, és befogadták a határokon túlról érkező hatásokat. Végül azonban „ők maguk is nemzetköziségre kényszerültek, mert a nemzetiszocialisták nem hagytak teret a Bauhausnak és kivándorlásra kényszerítették művészeit” – mondta Frank-Walter Steinmeier a Berlini Művészeti Akadémián január 24-ig tartó fesztivál első estéjén.

Az első interdiszciplináris tervezőiskola – Walter Gropius weimari intézménye – megalapításától az utolsó – berlini – iskola bezárásáig alig 14 év telt el, az eredmények mégis világra szólóak – emelte ki a német államfő. Mint mondta, 1919-től 1933-ig „egy csoport ihlettel teli alkotó nagyszerű dolgokat hozott létre az építészetben, a képzőművészetben, a táncban, a formatervezésben, a tipográfiában, de a fotográfiában és a filmben is”.

„És ami talán még fontosabb: maradandó impulzusokat adtak, amelyek a jelenkorig hatnak és ma is gondolkodásra ösztönöznek” – mondta a német államfő.

Walter Gropius és az utána következő igazgatók – Hannes Meyer és Ludwig Mies van der Rohe – a nemzetközi művészeti avantgárd egyik központjává tették az iskolát, olyan alkotókat nyertek meg oktatónak, mint Paul Klee vagy Vaszilij Kandinszkij. A Bauhausnak számos magyar származású tagja és követője volt, mint például Weininger Andor, a Bauhaus-zenekar alapítója, Molnár Farkas építész, aki 1921-ben iratkozott be a Bauhausba, Pap László festőművész, Breuer Marcell formatervező, építész és Moholy-Nagy László festő, fotográfus, formatervező, filmes, az egyik leghíresebb magyar képzőművész.