Időutazás az art déco korában

 

Az egyik leggyakrabban használt motívuma után csak „cikcakk dekorációnak” hívták a maga korában az art decót, amely a magyar építészetben az 1920-as évek elején terjedt el, a szecesszió után, abból táplálkozva.

Az art déco, a francia art décoratif rövidítése, magyarul azt jelenti díszítőművészet. Az elnevezés az 1925-ös párizsi világkiállításon született meg

Az art déco Németországban, az Osztrák–Magyar Monarchiában és Franciaországban alakult ki. A franciák azért is álltak a mozgalom élére, mert látták, a németek és az osztrákok mennyire előrehaladtak az új esztétikában. Az emberek keresték, ami modern és szép is egyszerre – mondta az M1 Itthon vagy! című adásában Bolla Zoltán grafikus, amatőr művészettörténész, aki könyvet is írt a témáról.

Stílusok közötti irányzat

Az első nagyobb art déco épület a főváros építészeti törvényei miatt csak egy külvárosi utcában valósulhatott meg. A XIII. kerületben a Gyöngyösi utcában található a Freund Dezső  által 1925-1926-ban épített ház.

Több bérház is épült a környéken a fővárosi lakáshiány orvoslására, ahol a szegényebb rétegek találhattak otthonra. Az épületeken háromszög alaprajzú zárt erkélyek, cikcakkos párkányok, a homlokzaton népi motívumok, geometrikus díszek láthatók, de egy-egy körablak is.

A XIII. kerületben több különleges, hasonló stílusjegyű épület is található, amely ötvözi a modernet a klasszikussal, a szecesszió egyes elemeit az avantgárddal. A szakértő elmondta, hogy a 20. század elején nem art decónak, hanem cikcakk stílusnak hívták, mert mind az épületek, mind az iparművészeti alkotások cikcakk motívumokkal bírtak.

Az art decót épp azért szokás stílusok közötti irányzatnak is nevezni, mert az antik hagyományok elemei, egzotikus motívumok, benne a magyar népművészet és az avantgárd hatása is tetten érhető az irányzat alkotásaiban.

Belső formák

Az art déco stílust viseli magán az Új Színház épülete a Paulay Ede utcában, ebben az épületben működött egykor a Parisiana mulató, előkelő, első vonalbeli orfeumnak számított, ahova még a kor legnagyobb dívája, a „Bronz Vénuszként” ismert Josephine Baker is tiszteletét tette.

Cser Réka túravezető a Lajta Béla által tervezett épület különleges homlokzatát emelte ki a kerub figurákkal, amely a luxus ellenére sem lett giccses. Art déco stílusban épült 1926-ban a Fórum Filmszínház is, a mai Puskin mozi elődje, ahol széles szélesebb közönség szórakozhatott.

Art déco  stílusú ipari épületek

Az art déco épületek sorában a  legizgalmasabb formákra nem is a lakóépületeknél, hanem az ipari épületeknél találkozhatunk. A Markó utcai trafóház minden szempontból kivívja a hozzáértők csodálatát – hangzott el az adásban.

A Transzformátorház kőlábazatú, téglaburkolatos tömbjének háromszögletű keskeny, függőleges falsíkjai között, acélszerkezetű, üvegrobbanó felületsávok kaptak helyet. Zubreczki Dávid, az Urbanista blog szerzője elmondta, hogy az épületben minden benne van, ami az art decóban menő.

A város másik részén a XI. kerületben található a Kelenföldi Erőmű, amely 1928-től 2004-ig működött. Az erőmű tematikus túrákon is látogatható. Az ovális vezérlőtermében a mutatók és kapcsolók művészi elrendezésben sorakoznak a kapcsolószekrényeken, míg a szintén ovális, cikkekre felosztott üvegtető önmagában is művészi alkotás. Az épület, amelynek közepén egy kisebb bunkert is építettek, népszerű a filmesek körében, számos klipet, filmet forgattak a helyszínen.

A Dandár fürdő nem hétköznapi alkotás, eltér minden más fürdőtől. Tetőszerkezete különleges, korábban még soha nem látott motívumokat rejt. Maróti Kálmán építész különös tetődíszekkel látta el az épületet. Ihletet valószínűleg húgától kaphatott, aki járt Indiában. Eredetileg tisztasági fürdőnek épült a Dandár 1928-1929-ben azzal a céllal, hogy a külső kerületekben élő, szegényebb munkásemberek itt fürödhessenek.

Később a fürdő arculatot váltott, és 1937-től gyógyfürdőként működik. Régen a Széchenyi fürdőből lajtos kocsival hozták ide a 76 fokos termálvizet a Dandár utcába – mondta Czinege Szilvia, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. értékesítési és marketingigazgatója. Ez volt az első fürdő, amely a világháború után újranyitott, mert a legkevesebb kár érte – tette hozzá.

Maczó Balázs, a séta vezetője (középen) a Kelenföldi Hőerőműben 2013. október 5-én, ahol bejárást tartottak a Design Hétre összeállított Budapest100 program keretében. MTI Fotó: Mohai Balázs

A Kelenföldi Hőerőmű. MTI Fotó: Mohai Balázs

Art déco lakásművészet

Az art déco bútortervezők intenzív, merész színekkel dolgoztak, türkizkék, piros, lila, mondjuk arannyal, ezüsttel, amely vakmerő párosításnak tűnhet – mondta Horváth Éva bútortörténész.

A magyar art déco lakásművészet a polgári ízlést tükrözte, megtalálhatók benne a népi motívumok, faragott díszítmények, intarziadíszek. Az ornamentális díszítmények, egyszerű állati és növényi figurákat tartalmaztak, de a cikcakk motívumok is megtalálhatók benne. Az egyik legismertebb magyar art déco lakásművész Kozma Lajos, akinek alkotásait a somogyi és erdélyi faragóművészet ihlette.

Az első világháború után a női ruháknál előtérbe kerültek a praktikusabb öltözetek. A funkcionalitás próbálta ötvözni a dekorativitással, a leegyszerűsített formákat a növényi ornamentikákkal ötvözték, minták szőve vagy nyomva vannak – mondta Szeri Ákos, akinek a boltjában ma is megtalálhatók a korszakból származó, eredeti, közel százéves ruhadarabok és kiegészítők.

Az art déco őrület Európából kiindulva végigsöpört a világon, kontinensről kontinensre hódított, de a második világháború kezdetére a stílusirányzat 20 év dominancia után elvesztette vezető szerepét, és átadta helyét a modern, dísztelen és funkcionális építészetnek.