Kilencven éve hangos a film Magyarországon

 

1929. szeptember 20-án Budapesten, az akkori Fórum (később Puskin) moziban mutatták be az Éneklő bolond című, részben hangos-, amerikai filmet – a fővárosban ezzel kezdődött meg az első hangosfilmek vetítése.

Már kilencven éve annak, hogy 1929. szeptember 20-án Budapesten, az akkori Fórum (később Puskin) moziban mutatták be az Éneklő bolond című, részben hangos-, amerikai filmet – a fővárosban ezzel kezdődött meg az első hangosfilmek vetítése.

Az Éneklő Bolond (The Singing Fool, 1928) a Warner Brothers musical-drámája, mely a producerek célja szerint a zenés és beszédes, azaz dialógusokkal tarkított alkotások népszerűségét volt hivatott bebetonozni Hollywoodban. Az Al Jolson főszereplésével készült mozi nem mellesleg a színész egy korábbi filmjének, az A dzsesszénekes (The Jazz Singer, 1927) folytatásának tekinthető, mely a az első egész estés, hangokkal bővített képanyagként égett be a nemzetközi kulturális emlékezetbe.

A mű több mint 4 millió dollárt hozott a kasszákba, mely eredménnyel akkoriban a cég legsikeresebb filmjének számított – és ha már milliók: az Éneklő Bolondban több ízben is felcsendülő Sonny Boy című sláger volt az első dal, amelyből több millió kelt el.

Hogy volt…?

Az első teljes egészében hangos film a Bryan Fox által rendezett amerikai bűnügyi dráma, a New York fényei (The Lights of New York) volt 1928-ban, szintén a Warner Brothers gondoskodó szárnyai alatt – a 23 ezer dollárból készült mozi végül több mint egymilliót kasszírozott.

Magyarországon elsőként a Fórum (jelenlegi nevén Puskin) moziban jelent meg hangos vetítőgép 1928-ban. Az Énekes bolond egy évvel későbbi premierje ráadásul kis híján kudarcba fulladt, a Nagy-Brittaniában gyártott készülék ugyanis pusztán kattogott, illetve berregett. A kétségbeesett film színház vezetősége Molnár Jánosért küldetett, akinek a Magyar Rádió kezdeti műsorszórása során már sikerült hírnevet szereznie magának.

A jó kedélyű szakember meg akarta tréfálni az aggódó urakat, azt mondta hát nekik, hogy 50 pengő ellenében elhárítja a hibát. Amikor azok nagy nehezen átnyújtották neki az összeget, Molnár nem tett mást, mint elvágott egy villamos kábelt. Akkoriban (sőt egészen 1956-ig) a mozikban egyenfeszültségű hálózat üzemelt: a rádiósnak azonnal szemet szúrt a vezetékekben tévedésből kiépített földelés, amely gerjedést okozott – Molnár nemes egyszerűséggel elnyisszantotta a bűnöst, és máris kezdetét vette a vetítés.

Az első, immáron hazánkban készült hangosfilmet 1931-ben mutatták be a fővárosban Jávor Pál főszereplésével – ez volt a Kék Bálvány. A film – amerikai testvérétől eltérően – sajnos bukásnak bizonyult, ám az ezt közvetlenül követő Hyppolit, a lakáj (már csak Csortos Gyula és Kabos Gyula brillírozása okán is) már óriási kasszasiker volt.