Megkésett sikoly A sátán fattya

 

Zsigmond Dezső filmje Kárpátalja legsötétebb korszakáról mesél, egy lány szinte felfoghatatlan meghurcoltatásán keresztül. A film díszbemutatója február 16-án lesz a Pesti Vigadóban.

1944 novemberét írjuk. Tóth Eszti és a Halmos nevű kistelepülés asszonyai fekete kendőkbe burkolózva elindulnak, hogy ételt és italt vigyenek férfi szeretteiknek, akiket a szovjet katonák állítólag három napos fizikai munkára, málinkij robotra vittek el. A három nap több hónapos kényszermunkát jelntett messze a családjuktól és az otthonuktól. A lágernél derül ki, hogy Eszti hiába indult el otthonról, nem engedik, hogy láthassa apját, testvérét, szerelmét. A lány elszánt megpróbál betörni a kerítésen, azonban a katonák elfogják és egymás után megerőszakolják. Eszter teherbe esik, megszületik kisfia, akit e élete megnyomorítójaként, a Sátán fattyaként tekint…

Nagy Zoltán Mihály azonos című művére jó néhány évvel ezelőtt talált rá Zsigmond Dezső rendező forgatókönyvíró társa Balogh Géza, ő adta a rendező kezébe a könyvet.

zsigmond

-  Mi a játékfilmjeinkkel és dokumentumfilmjeinkkel sokfelé jártunk a világban, Erdélyben, a Gyimesekben és eljutottunk Kárpátaljára is, sok filmet forgattunk ezeken a helyszíneken. Többek között készítettünk egy portréfilmet is Nagy Zoltán Mihályról, a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával. Akkor elhatároztuk, hogy a könyvből születendő film ötletével pályázunk a megvalósításra. Hosszú évek teltek el, míg végül a Gulag pályázaton nyertünk, így, ha kevés pénzből is, de tisztességesen próbáltuk megcsinálni ezt a mozit – mesélte Zsigmond Dezső rendező az M5 Hétvégi belépő című kultúrális magazinjában.

- Ez a film egy női passiótörténet – folytatta Tarpai Viktória színművész, a film női főszereplője. – Tóth Eszter meghurcoltatásán keresztül ismerjük meg a családja történetét is. Kárpataljaiként megtisztelő és felemelő volt számomra részt venni ebben a munkában, hiszen én magam is sok történetet őrzök elmesélésekből erről az időszakról. A lelki megpróbáltatásokon túl akadt néhány fizikai tehertétel is a forgatáson: az egyik jelenetben Eszter beugrik a kútba. Egy kaszkadőr lánynak kellett volna ugrania, de azt kértem a rendezőtől, hogy én ugorhassak. Azt gondoltam, ha nem én csinálom végig ezt a jelenetet,akkor az ebből következőt sem tudom hitelesen eljátszani, dacára, hogy télen dolgoztunk és jéghideg volt a kút vize. A minél hitelesebb és ily módon is átélt játék számomra azt jelentette, hogy ezzel megtiszteljem azoknak az embereknek az emlékét, akik mindezt elszenvedték.

zsi

- Egyértelmű volt, hogy kárpataljai színészekkel valósítjuk meg ezt a filmet, Vidnyánszky Attila csapatával, beregszászi művészekkel, akiknek egy része most a Nemzeti Színházat erősíti – folytatta a rendező. – Nagyon sokat jelent ugyanis a genetika, s ha a szereplők szülei már nem is, de a nagyszüleik még átélték ezt a világot. Ez az időszak borzasztó korszaka ennek a világnak Kárpátalján, amikor nem lehetett kiáltani a világ felé, hiszen még Magyarország jajkiáltását sem hallották meg, nemhogy egy olyan elzárt résznek, mint Kárpátalja. A filmünk, amelyet Halász Gábor fényképezett gyönyörűen, és amelynek főszereplője Tarpai Viktória és Trill Zsolt, valójában egy megkésett sikoly.

A sátán fattya című film nagy részét nem Kárpátalján, hanem Magyarországon forgatták, mert ahogy a rendező mondta, az ottani falvakon már rajta van az egykori Szovjetunió kézjegye. Így onnan nem messze Szabolcs-Szatmár-Bereg  megyében forgott a kamera, többek között Nyíregyházán a múzeum faluban. Ezekkel a helyszínekkel születhetett meg ez a valódi történelmi film, amelynek díszbemutatóját február 16-án tartják a Pesti Vigadóban.