Yuval Harari megállapította, mi az emberiség három fő problémája

 

Az emberiség jövőjét megjósolni szándékozó három könyvet ismerhetett meg a magyar olvasó a közelmúltban. Szerzőjük különös módon egy történész, akinek pedig a hivatása a múlt vizsgálata lenne. Talán nem is a manapság népszerű Harari személye az érdekes, sokkal inkább a jelenség, amit képvisel. Erről beszélt vendégével Lánczi Tamás politológus a Kossuth Rádióban.

A közrádió Az este – a házigazda… című műsorában a Századvég vezetője L. Simon Lászlót, író, költő, politikust látta vendégül. Yuval Noah Harari, izraeli történész munkásságáról beszélgettek, amelyről sokan hallhattak már: a közelmúltban három könyvét is magyarra fordították, így a hazai olvasók számára is elérhetővé vált.

Lánczi Tamás elmondta, az izraeli történész könyveit világszerte közel nyolcmillió példányban adták el. A politológus szerint Harari korunk egyik legnépszerűbb és legolvasottabb véleményformálója, aki ezzel a három könyvével felkavarta az állóvizet, és olyan narratívát adott a mai világról, valamint az emberiség múltjáról és jövőjéről, ami sokakban megrökönyödést keltett, egyesek pedig lelkesednek írásaiért.

Történész, mégsem az tette híressé

L. Simon László a műsorban elmondta, korábban nem ismerte Harari munkásságát, azonban a beszélgetésre készülve számos előadását megnézte, utánanézett életének és munkásságának. Véleménye szerint összességében érdekes az a jelenség, amit Harari képvisel. Mint mondta, egy történészről beszélünk, azonban egyik könyve és előadása sem történészi szakmunka.

Harari három könyve lett magyarra fordítva: Az emberiség rövid története, A holnap rövid története és a 21 lecke a 21. századra – hangzott el a műsorban. L. Simon László szerint sokan megkérdőjelezik Harari történelmi mivoltát, és bár érdekes módon, ami miatt világszerte híres lett, az nem a tényleges történészi munkája.

Hozzátette: a véletlennek köszönhető az, hogy a történész híressé vált.

Új megvilágításba helyezi a dolgokat

A történész vitathatatlanul nagy műveltséganyaggal dolgozik – mondta L. Simon László. Ennek a műveltségi anyagnak a szabadon való felhasználása teszi rendkívül érdekessé őt. Mint mondta, előadásain is rendkívül jól beszél, írásban és a valóságos megjelenését tekintve is egy szuggesztív személyiségről van szó.

Közismert dolgokat is új megvilágításba tud helyezni – tette hozzá a politikus, majd úgy fogalmazott, ha végigolvassuk a könyveket, semmi újat nem mond.

Megállapította az emberiség három fő problémáját

A műsorban felidéztek Az emberiség rövid története című könyvéből egy részletet: „a tűz tett minket veszedelmessé, a pletyka együttműködővé, a mezőgazdaság még éhesebbé. A mitológia tartotta fenn a törvényt és a rendet, a pénz adott valamit, amiben mind bízhatunk, és az ellentmondások teremtették meg a kultúrát. A tudomány tett minket a teremtés urává, de egyik sem tett boldoggá”.

Harari szerint az emberiség három nagy közös problémája az atomháború, a globális felmelegedés és a technológiai fejlődés okozta társadalmi átalakulás. L. Simon szerint ez utóbbi valóban nagyon fontos, hiszen ez a megállapítása a szerzőnek jogos. Mint mondta, ez a három meghatározott probléma igazolja azt, hogy bizonyos dolgokat nem lehet a jelenlegi nemzetállami keretek között megoldani.

A politikus hozzátette: a hangsúly pedig az állami kereteken van. Véleménye szerint ugyanis mindegy, hogy egy állam klasszikus értelemben vett nemzetállam, vagy nem, abból a szempontból, hogy egy lehetséges atomháború kérdését semmiképp sem tudja egyedül kezelni, vagy legalábbis megakadályozni.

Globális kihívás, globális megoldás

Olyan problémákkal kell szembenéznünk jelenleg a világon, amelyek globális kihívást és megoldást jelentenek – hangsúlyozta.

Magyarországra vetítve például elmondható, hogy semmiképp nem tudtuk megakadályozni azt, hogy hazánkba bekerüljenek azok a kórokozók, amelyek a felmelegedésnek köszönhetően jönnek a mi irányukba, főként a mezőgazdaságba – fogalmazott.

Kifejtette: bizonyos dolgokat egyszerűen nem tudunk a magyar határnál megállítani. Ez igaz a migrációra is, hiszen mi hiába állítjuk meg őket, ha Európa más országai pedig befogadják és beengedik őket. Sok igazsága van a szerzőnek – húzta alá L. Simon László.