Megjelent a Fiumei úti sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető adattára, amelybe hatezer sírhely került bele, a neves személyek nyugvóhelyei mellett az építészeti és szobrászati szempontból jelentős síremlékeket is tartalmazza
A Tóth Vilmos által jegyzett kötet a korábbi, 1938-ban és 1999-ben megjelent hasonló tematikájú kiadványokhoz képest lényegesen több síremléket is tartalmaz. A kötetben helyet kapott a Fiumei úti temetővel szoros egységet alkotó Salgótarjáni utcai zsidó temető adattára is, valamint a jelentősebb áthelyezett vagy felszámolt sírok felsorolása – olvasható a Nemzeti Örökség Intézet (NÖRI) pénteki közleményében.
Kossuth Lajos (1802-1894) államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke, az 1848-49-es szabadságharc szellemi vezérének 2015-ben felújított mauzóleuma a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. Az 1909-ben felszentelt mauzóleum Magyarország legnagyobb sírépítménye, amelyet Gerster Kálmán építész tervezett
(Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba)
Az új adattár kiadását elsősorban az indokolta, hogy az utóbbi években a Fiumei úti sírkert nemzeti emlékhellyé vált, síremlékeinek jelentős része kiérdemelte a magyar történelem és kultúra jelentős alakjainak országszerte fellelhető nyugvóhelyeit egyesítő jogi védelmet, a nemzeti sírkertbe sorolást.
A kiadványt elsősorban azoknak a kutatóknak szánják, akik számára nélkülözhetetlen az aprólékos és pontos feldolgozás, de azok is hasznát vehetik, aki ellenőrzött adatokat és információkat szeretnének megtudni a két kiemelkedő fontosságú temető halottairól és sírhelyeiről – idézi a közlemény Radnainé Fogarasi Katalint, a NÖRI főigazgatóját.
