Mi történt a magyar gyermekirodalomban?

 

Hosszú időn keresztül fénykorát élte a magyar gyermekirodalom, jelenleg a témával foglalkozó szakemberek úgy látják, hogy Európa más országaiban nagyobb presztízse van a gyerekirodalomnak.

A Kossuth Rádió Tér-Idő című műsorában a hazai gyermekirodalomról folyt a beszélgetés Benedek Elektől Csukás Istvánig.

Benedek Elek meséket gyűjtött és írt, gyereklapot szerkesztett, ABC-s könyvet készített. Az iskolától a Parlamentig számos fórumon tett azért munkatársaival, hogy a gyerekek életének részévé váljon az irodalom. Az ő nevével fémjelzett időszak tekinthető a magyar gyermekkönyvkultúra első nagy korszakának.

Benedek Elek egyik nagy érdeme, hogy beemelte a népköltészetet a gyermekirodalomba, amely gyorsan elkezdett specializálódni, így sorra születtek könyvek fiúknak, lányoknak, kicsiknek, kamaszoknak és így tovább.

Hermann Zoltán irodalomtörténész, a Károli Gáspár Református Egyetem docense úgy vélekedett, a könyvkiadók jól végiggondolt marketingelvek alapján dolgoznak, minden korosztálynak és nemnek más-más könyveket adnak ki, azonban a 19-20. században az iskolai rendszerben a fiúk és lányok oktatása elkülönült egymástól. Hozzátette, az iskoláknak ebben az időszakban rendkívül gazdag könyvállományuk volt. A fiúiskolákban például megjelentek a kalandtörténetek vagy az ismeretterjesztő-kalandtörténetek, így például Verne Gyula művei is.

Arról is beszélt, hogy a magyar gyermekirodalomnak nagy szerencséje volt, hogy a kultúrpolitika a nagy magyar írókat, az úgynevezett „újholdasokat”, hallgatásra ítélte, ezért ifjúsági könyvkiadók alakultak meg, így többek között Mészöly Miklós, Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes is gyermekverseket és gyermekkönyveket írt, mondhatni, a magyar gyermekirodalom az 60-es 70-as évekig rendkívül kiváltságos helyzetben volt. Arról is beszélt, hogy ezután a nemzedék után Lázár Ervin és Csukás István nemzedéke következett. Megjegyezte, ők a felnőtt irodalmi munkájukkal is fontos műveket alkottak, ezért „kicsit hiba is”, hogy gyermekirodalmi szerzőknek tekintjük őket.

Fotó: Shutterstock

Fotó: Shutterstock

A gyermekirodalommal foglalkozó hazai szakemberek úgy látják, hogy Európa más országaiban nagyobb presztízse van a gyerekirodalomnak. Jeney Zoltán, a Magyar Gyerekkönyv Fórum elnökségi tagja úgy fogalmazott: nemzetközi kitekintésben nem annyira rózsás a magyar gyerekkönyvek helyzete mint a szépirodalomé. Ennek okát abban látja, hogy elképesztő mennyiségű gyerekkönyv-kiadó elképesztő mennyiségű illusztrátort és szerzőt alkalmaz szerte a világon. Hozzátette, hogyha az ember nem egy angolszász ország szerzője, akkor igen nehéz helyzetben van.

A könyvárusításról azt mondta, hogy ennek legfőbb terepe a könyvvásár, annak pedig legfontosabb eseménye a bolognai nemzetközi gyermekkönyvvásár, ahol már néhány éve magyar stand is van. A szervezési munkálatokat a Balassi Intézet intézi, amelyhez a Magyar Gyerekkönyv Fórum is hozzájárul.