Romantikus történelmi regény a lengyel menekültekről

 

A lengyel freskó című ma bemutatandó regény igazán romantikus fordulatokat tartogat olvasóinak. S teszi mindezt valós történelmi eseményekre alapozva.

Gál Vilmos muzeológus, a Magyar Nemzeti Múzeum történésze valójában beleszeretett egy történetbe. S ezt a történetet bővítette fiktív elemekkel, valós történelmi korszakba és eseményekbe ágyazva. Így született meg A lengyel freskó című történelmi regénye. Könyve alapját egy idős, Ipoly menti faluban élő néni visszaemlékezései jelentik, ő írt ugyanis egy, a falujában levő lengyel internáló táborról és annak lakóiról.

- Műfaji meghatározása szerint a regénye felnőtt mese. De miről is szól ez a mese és mennyiben tekinthető annak? – kérdeztem a szerzőt. 
- Egy kicsit messzebbről kezdeném, egészen a történelmi háttértől. A II. világháború idején Lengyelország német és szovjet lerohanása után úgy hatvanezer lengyel katona szökött át Magyarországra. Jelentős részük továbbindult az akkori Jugoszláviába, más részük azonban itt maradt, hozzájuk csatlakozott még több tízezer civil is – nők és gyerekek. A magyar kormány szemet hunyta jelenlétük felett, a lengyel menekültek internáló táborokba kerültek. Egy ilyen táborról, annak lakóiról ismertem meg egy történetet, ami annyira megtetszett, hogy később fiktív elemekkel továbbszőttem azt.

- A regényben mindvégig a múltban járunk? 
- Olyannyira nem, hogy a történet napjainkban kezdődik. Egy anya és lánya titkos naplót talál egy bőröndben, ezt kezdik el olvasni. A történetből kiderül, hogy a nagymama szerelembe esett egy lengyel katonatiszttel, aki egyébként festő volt. Ezért is lett egyébként a könyv címe A lengyel freskó. A férfi a magyarok iránti hálájából és persze a szerelem miatt is a helyi kultúrház falaira festett képeket. Egyébként ez a történet is igaz szál, bár a kultúrház már nem áll, de a falai évtizedeken keresztül őrizték ezeket a festményeket. A valódi történet elmesélője szerencsémre olyan pontosan tudta leírni a festményeket, hogy szinte láttam magam előtt azokat írás közben. Ezek a festmények, pontosabban az alkotás folyamata a könyv fő motívuma.

A lengyel freskó című könyv borítója

- Úgy tűnik, mintha a történetben inkább romantikus események kapnak helyet, mint mondjuk katonai tettek. Jól sejtem? 
- Igen, számomra talán ez volt az egyik legnehezebb feladat. Valamelyest női szemmel, egy nő szemszögéből kellett írnom. Sokszor kértem segítségül a feleségemet, hogy olvassa végig az újabb részeket, vajon jól gondolkodom-e “nőként”. Érdekes, hogy az első olvasóim egyöntetűen azt mondták, inkább tűnik úgy, hogy ezt a könyvet egy nő írta, mint egy férfi.

-Akkor elsősorban nőknek ajánlja? 
- Nőknek, de férfiaknak is természetesen. Sőt, akár kamaszoknak is, hiszen a könyvnek ilyen korú szereplői is vannak. A férfiak számára talán a valós történelmi viszonyok, helyzetek lehetnek vonzóak. Felbukkan a könyvben például idősebb Antall József, vagy Salamon Rácz Tamás személye is (ő a lengyel-magyar baráti társaság főtitkára volt), akik mindketten önzetlenül segítették a lengyel menekülteket. Mielőtt megírtam volna a könyvet alapos kutatómunkával vetettem bele magamat az akkori időszakba, hogy jól ismerjem és hitelesen tudjam megjeleníteni az akkori viszonyokat, ami remélhetőleg ez az olvasók számára is úgy tűnik majd.

Gál Vilmos A lengyel freskó című regényét a napokban kezdik árusítani a könyvesboltok.