A könyvek bosszút állnak azokon, akik nem olvassák őket

 

Békés Márton a Mandineren foglalt állást a könyvek mellett. Mint írta, civilizációnk eszményi platonizmusát jó ideje a materializmus apparátusai fojtogatják: írás helyett kép, lap helyett képernyő, összefüggések helyett információtörmelék, olvasás helyett infotainment.

I. Felfegyverzett idealizmus

1. Kétségtelen: a szellemé az elsőbbség, a gondolat szüli a tettet és az eszmék vezetnek. Az anyag csak nyomonköveti azt, ami a szellem világában már előbb bekövetkezett. Hiszen, amint Kassák 1955-ben naplójában írta, „az anyag önsúlyánál fogva alámerül, a szellem önerejéből felemelkedik a magasba.” Kultúránk legnagyobb misztériuma, hogy az Ige Testté lesz. Civilizációnk eszményi platonizmusát jó ideje a materializmus apparátusai fojtogatják: írás helyett kép, lap helyett képernyő, összefüggések helyett információtörmelék, olvasás helyett infotainment. A könyvek azonban bosszút állnak azokon, akik nem olvassák őket. Ebben bízhat a könyvalapú műveltség militáns melankóliája.

2. A legjobbak tudják: a gondolattal kezdődik minden. Amint Irving Kristol mondta: „Az eszmék irányítják a világot, hiszen a valóság felfogása általuk történik.” A modern magyar politikai gondolkodás legnagyobb összecsapása, vagyis a Kossuth–Széchenyi-vita során utóbbi a következőket írta (A Kelet népe. 1841): „Szellemi alapon nyugszik jelenünk és jövendőnk, szellemi alapokon emelkedik anyagi kiképzésünk, és nem viszont.” Márpedig anyagi értelemben nem volt nagyobb mozgatója Magyarországnak, mint éppen ő! Intézményteremtő, gründoló volt a javából. Mégis, a Kaszinó, az Akadémia, a Lánchíd, a lótenyésztés és lóverseny, a magyar nyelvű színház, a balatoni gőzhajózás, az első hengermalom és a hazai selyemhernyó-tenyésztés megalapítója, az al-Duna és a Tisza szabályzója, a Helytartótanács közlekedésügyi osztályvezetője, majd pedig a Batthyány-kormány közlekedés- és munkaügyi minisztere szinte minden alapító-szervező tevékenysége mellé egy-egy könyvet állított (Lovakrul. 1828, Magyar játékszinrül. 1832, Néhány szó a lóverseny körül. 1838, Selyemrül. 1840, Balatoni gőzhajózás. 1843). – E kötetek feladat rendre annak bizonyítása volt, hogy az adott intézmény értelemszerű, gyakorlati feladatán túl mindig kulturális missziót is ellát.

3. A fő a kultúra! Széchenyi célja világos volt: a közlekedés javításával, pénzintézetek és a társasági élet fórumainak megalapításával, valamint gazdasági létesítmények életre hívásával megteremteni a modernizáció intézményrendszerét és elősegíteni az ehhez tartozó kultúra kialakulását. Mindezt együtt, egymásra vonatkoztatva tette. A szellemi és az anyagi fejlődés párhuzamos kifejlesztésére jó példa a tudós társaság és a pest-budai híd alapítása. Széchenyi már 1821-ben fel akarta ajánlani birtokai egy évi jövedelmeinek kamatait egy Duna-híd építésére. Mégis, négy év múlva a magyar nyelvről szóló országgyűlési vitán a Magyar Tudós Társaság alapítására tette le az összeget. Azért, mert először „kiművelt emberfő” kell, aki aztán tud hidat építeni! 1842-ben már alapozták a hidat, ugyanabban az évben, amikor Széchenyi megnyitó beszédet mondott a Magyar Tudományos Akadémián. Az első lépés megtétele a város két részének összekötése, valamint a társadalmi jogegyenlőség gyakorlati és szimbolikus megvalósulása felé tehát ugyanabban évben történt, amikor a magyar nyelv ápolására hivatott testület akadémiává bővült. Hegeli pillanat ez: mintha a tartalmat és a formát maga a Világszellem illesztette volna össze.

A többi pontokba szedett érvet itt olvashatja el.