A Biblia is a Föld kincseinek mértékletes felhasználására tanít

 

A természet tisztelete és védelme a Szentírásban is megjelenik. Boldván, a bencések idejéből származó növényekkel gazdagított fűszerkertet hoztak létre. Bár a Biblia alapvetően az Isten és ember közötti kapcsolatot állítja középpontba, számos tanítást ad a természet védelméről is – hangzott el az M1 Kék bolygó című műsorában.

„Ha egy várost hosszabb időn át tartasz körülzárva, és harcolsz ellene, hogy bevedd: ne pusztítsd ki a fákat fejszét emelve rájuk! Egyél róluk, de ne vágd ki azokat, mert nem ember a mezőn lévő fa, hogy az is ostrom alá kerüljön miattad” – idézte a Bibliát Prókai Árpád, a boldvai református egyházközség lelkipásztora.

Számos tanítás az anyatermészettel való békés együttélésre utal 

Bár a Szentírás alapvetően Isten és az emberi közösség kapcsolatát állítja a középpontba, számos tanítás az anyatermészettel való békés együttélésre és a természeti erőforrások védelmére utal. A lelkipásztor elmondta: amikor Isten megteremtette a világot, majd az első emberpárt, azt mondta nekik, uralkodjanak a Földön és műveljék azt.

Őrizzék a Földet,

ami azt jelenti, hogy figyeljenek arra, miként viseljék gondját a Földnek.

Nemcsak magamért vagyok felelős, hanem a rám bízottakért is – mondta Prókai.

Az Ószövetségnek és az Újszövetségnek egyaránt vannak természetvédelmi vonatkozásai. Mózes ötödik könyve például egyebek mellett az élő környezettel való mértékletes bánásmódra tanít.

Mértékkel kell felhasználni a Föld kincseit

A lelkipásztor felhívta a figyelmet: mértékkel kell felhasználni a Föld kincseit, mértékletesen kell gazdálkodnunk, és nem szabad pusztítanunk környezetünket. „Isten azt bízta ránk, hogy próbáljunk meg úgy élni, hogy az neki tetsző legyen, és érezzük jól magunkat ezen a Földön” – fogalmazott Prókai.

Húshagyó kedd a húsvéti nagyböjtöt megelőző utolsó nap a keresztény egyházi évben.

Ilyenkor szintén a mértékletesség áll a középpontban.

Sokan nem fogyasztanak ebben az időszakban húst, nagypénteken pedig eleve tiltott. A nagyüzemi hústermelés vízigénye döbbenetesen nagy, ebből következően egyáltalán nem fenntartható, így a böjthöz köthető szokások és a környezetvédelmi elvek között is felfedezhető párhuzam.

A reformátusok nem tartják úgy, mint ahogy a római katolikusok, de lelkileg és fizikailag is készülnek a húsvét ünnepére – magyarázta Prókai.

A gyógynövények gondozása nem igényel naponta egy-két óránál többet

A boldvai református templom mellett, ott ahol első írásos emlékünket, a halotti beszédet írták, van egy fűszerkert tele gyógynövényekkel. Egytől egyig őshonos fajta, és nem használnak vegyszert a gondozásuk során.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)

A kert célja a tudás és ismeretterjesztés is, illetve a növények megőrzése – mondta Kabdebon János, a Barátok Háza vezetője.

Elmondása szerint a növények gondozása nem igényel naponta egy-két óránál többet. És milyen öröm elfogadni a természet ajándékait, amelyekért cserébe sokszor csak figyelmességet és némi gondosságot vár el. A kis ráfordításért pedig sokat ad nekünk, embereknek – hangzott el a műsorban.