Nemcsak a külföldiek, már a magyarok is vevők rá

 

Az alkotás művészet. Ennek szépségét ma már nem csupán az alkotók, hanem a vásárlók is elismerik. Egyre több magyar érdeklődik a hazai kézműves termékek iránt, nő a kereslet, és bizonyos határokig elfogadja a magasabb árat.

Szakácsból séf, séfből sajtmester. Így változtak a munkakörök Sándor Tamás névjegykártyáján az elmúlt 20 évben. A külföldről hazatérő borsodi származású szakember 2005-ben alapította meg Mónosbélen a sajtkészítő manufaktúráját. Az adalékanyagok nélküli, minőségi kézműves sajtokat termelő üzem vezetőjének elhivatottságát tavaly decemberben a szakma is elismerte. Neki ítélték ugyanis az Év Sajttermelője díjat a XVI. Magyarországi újbor- és Sajtfesztiválon.

A kézműves termékeknél jellemzően a munkafázisok 80-90 százalékát végzik kézzel. Sándor Tamás szerint nem csupán divatból érdemes kézműves termékeket vásárolni vagy keresni. Ez inkább innováció, hiszen fontos a táplálkozás vagy élettani szempontból, hogy jó minőségű termékeket fogyasszon a hazai lakosság.

A 60-80 millió forint körüli értéket képviselő vállalkozás hét alkalmazottnak biztosít megélhetést, és két fiatal helyi gazdálkodóval léptek partnerségre. Sándor Tamás azt mondja, bár a minőségi kézműves termékek előállítása drágább, ez nem jelenti azt, hogy csak a tehetősebbek vásárolnak tőle.

Becslések szerint ma már van egy nagyjából 10 százalékos szegmense a magyar társadalomnak, amelyik keresi a hazai termékeket, és bizonyos határokig elfogadja a magasabb árat, ha érzékel olyan hozzáadott értéket, amely fontos számára.

Németh Orsi és Tárnok Orsi Budapesten hozták létre családi alkotóműhelyüket. Az ötvös, aranyműves végzettségű hölgy lányával főállásban készíti kézműves portékáit, amelyeket évente 8-10 kézműves vásáron értékesítenek. Elmondásuk szerint a forgalom évről évre az előzetesen vártnak megfelelően alakul. Számukra külön öröm, hogyha magyarok állnak a pavilonjuknál. Az idei karácsonyi vásáron is kiderült, hogy a magyarok részéről is egyre nagyobb a kereslet a kézműves termékek iránt, évről évre nő a magyar vevőközönség.

Budapest, 2011. február 11. Hortig és Bertók házisajtokat kínálnak. Megnyílt a Millenárison a Kézműves Magyar Ízek Vására. A kóstolás és vásár mellett termelőkkel folytatott beszélgetések, főzőbemutatók és gyerekprogramok is várják az érdeklődőket a háromnapos vásáron. MTI Fotó: Földi Imre

MTI-fotó: Földi Imre

A kitűzőket, fülbevalókat, karkötőket készítő ötvösök tagjai a Magyar Kézműves Szövetségnek. A civil szervezet 2010-ben azért jött létre, hogy a nemzetközi összehasonlításban is egyedülállónak számító magyar kézműves kultúrát megőrizze. Vezetőjük szerint, fontos céljuk az is, hogy a hozzájuk kapcsolódó 80-90 családot, köztük faművest, bőröst, keramikust, hangszer- és bábkészítőt gazdasági szempontból is segíteni tudják. Szabó Katának az a tapasztalata, hogy azok, akikben megvan a kellő elhivatottság és szakértelem, képesek helyt állni a termékeikkel, az amúgy árérzékeny magyar piacon.

Ez a fajta alkotói munka azok számára életképes, akik hajlandók innovatívnak lenni, változtatni, és saját tárgyaikat újragondolva, fejlődve menni az új trendek felé. Ezt a fajta munkavégzést különböző gazdasági formában lehet ma Magyarországon végezni.

Szabó Kata hozzátette: „nehéz pontosan számokkal körülhatárolni a kézműves termékek iránti kereslet trendváltozásait, hiszen az egy-egy termék esetében is más és más lehet”. Ami biztos, hogy évről évre 10 százalékkal növekszik a legjelentősebb megjelenési helyüknek számító budapesti Vörösmarty téri vásár látogatottsága. Ők úgy tapasztalják, egyre többen állnak meg a minőségi magyar termékeket árusító pultok előtt.