Érthetetlen, miért veszik észre olyan későn ezt a betegséget

 

Van egy szomorú egészségügyi mutató, amelyben Magyarország az első: Európa-szerte nálunk halnak meg a legtöbben szájüregi rák következtében. A fogorvosok, dentálhigiénikusok tapasztalatai szerint van hova fejlődni, az adatok azt mutatják, drámai a helyzet. A helyes fogápolást gyerekkorban kell elkezdeni, ugyanis a száj higiéné elhanyagolásának nagyon súlyos következményei lehetnek, ugyanakkor nincs szoros összefüggés a szájhigiénia és a szájüregi rákok között. A rossz szájhigiénia jellemző a szájüregi daganatos betegekre, de nem ez váltja ki.

Magyarországon az ajak és szájüregi rosszindulatú daganatos csoportban a Rákregiszter adatai szerint évente mintegy 1500-1600 új esetet fedeznek fel, a legfrissebb adat 2016-os, akkor 1585 beteget regisztráltak – tájékoztatott az Országos Onkológiai Intézet.

A Fogorvosok Világszövetsége (FDI) március 20-át az „Egészséges száj világnapjává” nyilvánította, amely kampányhoz Magyarország 2013-ban csatlakozott. Ezen a napon a szájhigiéne és a rendszeres fogászati ellenőrzés fontosságára is felhívják a figyelmet.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a betegcsoporthoz tartozó halálozás évente mintegy 600-650 esetet jelent – 2016-ban pontosan 610-en vesztették életüket a szájüregi rák valamilyen formájában. Ez azt jelenti, hogy évente mintegy 1000 beteg gyógyul meg, illetve él együtt a daganatával. (A szájrák alatt elsősorban a szájüreg, – nyelv, szájfenék, fogíny, kemény- lágyszájpad, pofa nyálkahártya – illetve tágabb értelemben az ajak daganatait is értjük.)

Hogyan lehetne mérsékelni a megbetegedések számát?

A szájüregi daganatos megbetegedések esetében a személyes felelősségről nem feledkezhetünk meg, az alkoholizmus és a dohányzás külön-külön rizikó faktor, de együttes élvezetük akár többszörösére (200-szorosára) is emelheti a kialakulás valószínűségét. Az ajakráknál pedig a pipázás is kóroki tényező. Sokaknak az e-cigaretta jelenti az alternatívát, azonban egy friss amerikai kutatás rámutatott, az e-cigarettázásnak akár súlyosabb egészségügyi következményei lehetnek, mint az korábban gondolták, ugyanis hogy az e-cigaretták párája nem teljesen vízpára, ahogy azt sokan képzelik.

A Dél-Kalifornia Egyetem kutatásában 93 résztvevőt vizsgáltak meg, és arra az eredményre jutottak, hogy az e-cigarettázók szájszöveteiben ugyanolyan molekuláris változások zajlanak le, mint a dohányosoknál. Érdemes tehát felhagyni ezekkel a szokásokkal.

Óriási a fogorvosok szerepe a felderítésben

A rákmegelőző állapotok kiszűrésében, illetve a daganatok felismerésében jelenleg a fogorvosok szerepe jelentősebb. Ugyanakkor elmondható, hogy míg a magyar felnőtt lakosság alig fele jár rendszeresen fogorvoshoz, 20 százalékuk pedig – saját bevallásuk szerint – még fájdalom esetén sem fordul szakemberhez, addig Skandináviában a felnőttek csaknem 80 százaléka évente legalább kétszer jelenik meg fogászati szűrővizsgálaton.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/H. Szabó Sándor)

Természetesen fül-orr-gégészeti vizsgálat során is fedezhetnek fel kóros elváltozást a szakorvosok, ekkor a beteget a területileg illetékes arc-állcsont-szájsebészeti szakrendelésre irányítják, ahol szövettani mintavétel történik. A pácienst az úgynevezett onkoteam elé küldik, ahol a jelenlévő, onkológiai betegek ellátásában jártas arc-állcsont-szájsebész, sugárterápiás, klinikai onkológus, radiológus és patológus szakorvosok együttesen döntenek a szükséges vizsgálatokról és az onkoterápiás protokollok alapján meghatározzák a beteg számára legmegfelelőbb kezelést.

Szervezett szűrés hiányában a betegtől függ, mikor fordul panaszával orvoshoz. Sajnos az erős dohányos, sok tömény alkoholt fogyasztó betegeknél sokkal gyakrabban előfordul, hogy már egy előrehaladottabb stádiumban lévő betegséget fedeznek fel.

Önálló betegség vagy szövődmény?

A szájüregi daganatok egy részénél, a diagnózis pillanatában már a nyakon, kóros, áttétes nyirokcsomókat is lehet észlelni. A tünetek változatosak: seb keletkezik a szájban, a beteg fájdalmat érez a szájüregben, vagy a nyaki nyirokcsomók megnagyobbodnak. Előrehaladottabb állapotban a betegnek már nyelési nehézségei vannak, és a beszéd is akadályozott.

A szájüregi daganatok elsődleges kezelése a műtét (a daganat eltávolítása, ami gyakran a nyaki régiók nyirokcsomóinak eltávolításával is együtt jár). Amennyiben a folyamat előrehaladott és műtéttechnikailag nem lehetséges, sugárkezelés, vagy gyógyszeres terápiával (kemoterápia vagy biológiai terápia) kombinált sugárkezelés javasolt. Műtét után tehát, a szövettani eredménytől függően, obszerváció, sugárkezelés vagy kemoterápiával kombinált sugárkezelés következik. A késői felismerés miatt előrehaladottabb állapotban a túlélési arány 45 százalék körüli, a 3 éves túlélés aránya kezdeti stádiumban 80 százalék.

A szájhigiénia nagyon fontos, ezt gyerekkorban kel megtanulni

A rossz szájhigiéné és a betegség kialakulása között bizonyított összefüggés nincs, de valószínűleg a dohányzással és az alkoholfogyasztással együtt hozzájárulhat a betegség kialakulásához. A szájápolás elhanyagolása amellett, hogy kellemetlen, súlyos következményeket vonhat maga után. Tudatosan kell kialakítani a mindennapi szájhigiénés szokásokat, ezeket viszont gyerekkorban kell elsajátítani, ez pedig elsősorban a szülők felelőssége, nem csak az iskoláé. Az egészséges fogazat kialakítása az anya táplálkozásával már az anyaméhben elkezdődik, utána pedig tetszik, nem tetszik, a szülőknek jó példával kell elől járniuk, mert a gyerekek elsősorban őket utánozzák majd.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Füzesi Ferenc)

Az európai fogorvosok szövetségének (Council of European Dentists) 2018-as felmérése szerint -a teljes körű állami térítésmentes fogászati ellátást dacára- a magyar 12 évesek fogazata a legrosszabb, ebben az életkorban már csak alig nyolcaduknak van ép fogazata.

Az adatokból az is kiderült, hogy egy átlagos magyar hatodikosnak háromnál több foga hiányzik, szúvas vagy tömött. Az iskola kétszer biztosít ingyenes fogászati szűrést a gyerekeknek, és a fogtömésért sem kell fizetni.

A fogorvosok szerint a szülők sokszor nincsenek tisztában a lehetőség fontosságával, és nem engedik el a gyereket a vizsgálatra, vagy igazolják, hogy másik fogorvoshoz járnak, és nem kérik, nem engedik a vizsgálatot sem. Amennyiben ez megfelel a valóságnak, rendben van, de a tapasztalatok szerint sokszor azért kap felmentést a gyerek, mert fél a fogorvostól. A pedagógusokon, az iskola tájékoztatásán rengeteg múlik, hiszen anyagi okok miatt sok gyereknek egyszerűen nincs más lehetősége, hogy szakszerű fogászati ellátást kapjon.

Kik a legveszélyeztetettebbek?

Elsősorban azok, akik sokat dohányoznak, és nagymennyiségű, rossz minőségű tömény alkoholt isznak. Dr. Németh Zsolt, a Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinikájának igazgatója azt mondja, míg harminc évvel ezelőtt jellemzően a 60-70 év körüliek betegsége volt a szájüregi rák, ma már nagyon sokan betegszenek meg a 40-50 évesek között is, jellemzően férfiak. Magyarországon nagyon magas a dohányzást fiatalon elkezdők száma, ez pedig rákos megbetegedésre hajlamosító tényező.

 

Megfigyelhető a tendencia, hogy jellemzően az alacsonyabb társadalmi rétegbe tartozók esnek bele ebbe a kategóriába, hiszen ők csak az olcsó, magas káros anyag tartalmú cigarettát engedhetik meg maguknak, és rossz minőségű alkoholt fogyasztanak, ezek daganatképző hatása jóval nagyobb, mint az ellenőrzött termékeké.

Mikor gyanakodjunk?

A daganatokat általánosságban genetikai eredetűnek tekintik, de ez nem az örökletességet jelenti, hanem azt, hogy a daganatok a genetikai állomány (legtöbbször külső tényezők hatására kialakult) károsodásának eredményeként jönnek létre. A fej-nyak régióban kialakult rákok jellemzően életmódbeli sajátosságok miatt alakulnak ki. A szájüregi daganatok 95 százaléka a felszínes hámból indul ki, tehát a panasz már korán megjelenik egy kis sebként vagy fehér foltként, így a páciens önvizsgálattal maga is észre tudja venni, de egy fogorvos számára is könnyen kiszűrhető.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/H. Szabó Sándor)

Dr. Németh Zsolt igazgató szerint éppen ezért érthetetlen, hogy egy ilyen, fókuszban lévő régió betegségeit miért csak olyan későn veszik észre.

Általánosságban elmondható, hogy szájápolásban – így a fogmosásban is – Magyarország elmarad az európai szinttől, és a szájüregi panaszokkal csak nagyon későn fordulnak szakorvoshoz. Az említett betegcsoport azért is veszélyeztetettebb, mert tagjai nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem járnak fogorvoshoz, és mivel jellemzően rossz a szájüregi higiéniájuk, saját egészségükre nézve is igénytelenek, nem is veszik észre, ha valami probléma van, esetleg megjelent egy elváltozás.

Fontos észrevétel azonban, hogy a fiatal, nem dohányzó és nem alkoholizáló pácienseknél sokszor nem az egészségtelen életmód miatt alakul ki szájüregi daganat, hanem az esetek hátterében HPV vírusfertőzöttség áll, a vírus egyes törzsei felelősek a betegség megjelenéséért.