Akkor van baj, ha a horkolás nemcsak zajos, hanem kóros is

 

Mintegy öt éve képzéshez kötött az alvászavarok gyógyítása, melynek végén – hasonlóan a klasszikus orvoslási szakágakhoz –, úgynevezett licencvizsgát kell tenni doktorainknak. Európában elsőként ez hazánkban alakult így, jelenleg is csak két európai országban rendelkeznek hasonlóan az egészségügyi jogszabályok. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) néhány hónappal ezelőtt önálló főcsoportba sorolta az alvásmedicinához tartozó betegségeket. Eszerint a hetedik betegségfőcsoport neve: alvás- és ébrenléti zavarok – tudtuk meg Faludi Béla egyetemi docenstől, a Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinikáján működő alvásmedicina centrum vezetőjétől.

Az alvászavarok egyre több káros következményére derült fény az utóbbi időben. Faludi doktor elmondása szerint alvászavar alatt sokan pusztán a kóros horkolást, illetve annak következményeit értik, pedig az alvajárás, a kóros álmatlanság – vagy éppen aluszékonyság – is ugyanebbe a betegségcsoportba tartozik.

Ezzel együtt, a kóros, légzéskimaradásos horkolásnak vannak a legsúlyosabb, legtöbb érintett által megtapasztalt következményei. Stroke, agyvérzés, infarktus, szívritmuszavarok – mind-mind bekövetkezhetnek egy súlyos, kezeletlen alvászavarral együtt élő embernél, ezért az orvoslás többi szakága, illetve azok képviselői is kezdik nagyon komolyan venni a betegséget.

Gyorsan kapcsoltak Pécsen, a WHO betegségbesorolása után idén nekiláttak a pécsi orvosi karon az alvásmedicina tanszék szervezéséhez, hiszen, bár már húsz esztendeje foglalkoznak Faludi Béláék alvásdiagnosztikával, és ugyanennyi ideje működik az alváslaboruk a helyi neurológián – egy önálló orvosi szakág tudományos eredményeinek összegyűjtése, oktatása, szakmai kontrollja a világon mindenhol egyetemi tanszékeken történik.

Az ellátás színvonala olyan, mint Nyugaton

„Úgy a diagnosztikai eljárások, mint a terápiás eszközeink, lehetőségeink világszínvonalúak. Betegeink ugyanazt kapják idehaza, mint például egy beteg az Egyesült Államokban” – jelentette ki a szakember.

Hozzátette: a finanszírozás már színesebb képet mutat: Horvátországban, Szlovákiában, Csehországban, illetve Nyugat-Európában a kóros horkolást megakadályozó úgynevezett CPAP-készüléket az ottani társadalombiztosítás ingyen vagy csaknem ingyen adja a betegeknek. Idehaza a támogatott ár még százezres tétel, ugyanakkor Romániában, Szerbiában egyáltalán nincs semmiféle támogatás, arrafelé ezek a készülékek – forintban kifejezve – úgy két-háromszázezer forintnak megfelelő összegbe kerülnek.

A neurológus szerint a legnagyobb gondot az jelenti, hogy mindössze tíz alváslabor működik Magyarországon – bár, ha a Nagy-Britanniában működő öt laborral vetjük össze, akkor mindenképpen jobban állunk. Ha viszont a németországi 350 vagy az amerikai több mint ezer labort nézzük, akkor van hova fejlődnünk – fűzte hozzá.

„Tény, hogy az önálló orvosi szakmává sorolás a huszonnegyedik órában jött, mert, ahogy már említettem, egyre több az alvással kapcsolatos betegség, a súlyos következmény, egyre több orvosnak jut eszébe betege kezelésekor, a diagnózis felállításakor, hogy az esetleges alvásproblémákat firtassa” – mondja Faludi Béla, aki szerint „ha el akarjuk kerülni a hosszadalmas várakozást, a várólistákat, akkor az elméleti fejlődésen túl a gyakorlatnak is követnie kell a helyzetet. Jómagam ugyan neurológus vagyok, de munkaidőm javát immár az alvásdiagnosztikai szakrendelésen töltöm a klinikán.”

A doktor szerint egyre többen ismerik fel a problémát, „egyre több férfit noszogat a felesége, hogy vizsgáltassa ki magát a klinikán – bár szinte azonos gyakorisággal fordul elő alvászavar a nőknél is, főleg a menopauzát követően –, merthogy a horkolásától nem tud aludni. És ez a noszogatás jó, mert, ha nálunk kiderül, hogy a horkolás nemcsak zajos, hanem kóros is, akkor adott esetben életet menthetünk egy egyszerű eszközzel” – jelentette ki a centrum vezetője.

A szűrés és a kezelés segíthet az elbutulás megelőzésében is

Egy novemberben megjelent ausztrál tanulmány szerint az obstruktív alvási apnoéban szenvedők a felső légutak kóros szűkületei miatt alvás közben időnként akár tíz másodpercet meghaladó ideig nem kapnak levegőt, vérük oxigénszintje csökken. Ez az alvászavar összefüggést mutat az elbutulás, vagyis a demencia korai szakaszában az agyban lejátszódó szerkezeti változásokkal is.

A vizsgálatban több mint nyolcvanan vettek részt, az alanyok 51–88 év közöttiek voltak. Felmérték a memóriájukat és depresszióra utaló tüneteiket, agyukról felvételeket készítettek, megmérték a különböző agyi területek kiterjedését. Akiknek a vérében alvás idején kevés volt az oxigén, azoknak az agy bal és jobb halántéki lebenye vékonyabbnak mutatkozott. Ezek a régiók a memória működésében játszanak szerepet, és a demencia leginkább az emlékezés képességét rombolja.

A demencia gyógyíthatatlan, ezért a korai beavatkozás életbevágó. Az obstruktív alvási apnoé azonban – ahogy az Faludi Béla is hangsúlyozta a hirado.hu-nak – kezelhető.

A címlapfotó illusztráció.