Szívünk egészsége nem lehet pénz kérdése

 

A munkánk, az életmódunk, az ételeink együtt növelik a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját. A mozgás és a táplálkozás együtt segítheti a megelőzést, de egyik sem helyettesítheti a másikat.

A győri Petz Aladár Megyei Oktató kórház kardiológusprofesszora szerint sem az életmódunk, sem a jellegzetes magyar ételek nem használnak az egészséges életmódnak, de már egy szemléletváltás érződik e téren is szerencsére. Dézsi Csaba András osztályvezető főorvos szerint rengeteget változott pozitív irányba az emberek vágya az egészséges életmód irányába, és nemcsak a fiataloknál, hanem a középkorú generációknál is megfigyelhető ez, köszönhetően a megfelelő információáramlásnak és a technológia fejlődésének. A Kossuth Rádió Napközben című műsorában felhívta arra a figyelmet, hogy a szűrővizsgálatok nagyon fontosak, hogy ne a szekér után fussanak az emberek, hanem előzzék meg a nagy bajt.

A koszorúér-betegségekkel kapcsolatos nemi eltéréseket firtató kérdésre úgy válaszolt: végeredményben nincs különbség, azonban bizonyos tekintetben, ha nehezen is, de meg lehet különböztetni a meglévő férfi és a női veszélyeztetettséget, az azonban biztos – folytatta –, hogy a nők hormonjai nagyon sokáig megvédik őket ezektől a betegségektől, még akkor is, ha a fogamzásgátlók hajlamosítanak a trombózisra.

A szívrohamot csak változtatással lehet elkerülni

A közhiedelemmel ellentétben a nők ma már veszélyeztetettebbek Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek tekintetében, a statisztikák szerint ugyanis több nőnél szerepel ez halálokként, mint férfinál – ismertette Kiss Róbert Gábor, a ÁEK Honvédkórház kardiológiai osztályának osztályvezető főorvosa. Úgy fogalmazott: az életstílusunk nagy kockázati tényezőkkel jár, ennek megelőzése csak egy gyerekkori egészséges életmóddal, egészségkultúra kialakítással lehetséges, illetve később is még lehetséges javítani, ha ezeket a tényezőket időben felfedezi az ember, és kezelést kap, akkor elkerülhető a koszorúér-betegség.

Egy másik témát illetően elmondta: azok a betegek, akik hirtelen szembesülnek a saját szívbetegségükkel, azok a tapasztalata szerint igyekeznek gyorsan elfelejteni, hogy átestek egy ilyen krízisen – ezt egyébként a modern kezelési eljárások lehetővé is teszik –, és rohannak vissza a – a megfogalmazása szerint – abba az elrontott életstílusú életbe, ami miatt a katéteres asztalra került. Elmondása szerint a következő szívrohamot csak változtatással lehet elkerülni.

A megelőzést a Magyar Kardiológusok Társaságának volt elnöke is megemlítette, véleménye szerint egészséges embernél ötévente, míg valamilyen kockázati tényező – dohányzás – megléte esetén évente ajánlott eljárni szűrésre.

Egészséges életmód: sosem késő váltani

Antal Emese dietetikus szerint a mozgás és a táplálkozás együtt segítheti a megelőzést, egyik nem helyettesítheti a másik. Úgy fogalmazott: fontos lenne, ha mindenre jutna idő. Az idő azonban pénz – egy közelmúltbeli reprezentatív felmérés kapcsán ez újfent bebizonyosodott: a szociológus elmondta, hogy az eredmények szerint a magyar felnőtt lakosság 60 százaléka az anyagiakban látja az egészséges életmód legnagyobb akadályát, ő viszont ezzel szemben úgy véli, olcsón is lehet egészségesen táplálkozni, és drágán is lehet egészségtelenül enni.

Sokan amint jól érzik magukat egy megrázkódtatás után, azonnal visszatérnek a betegséget kiváltó életmódhoz, itt pedig kulcsfaktor az lenne, ha rájönnének ezek az emberek, hogy nem a gyógyszer a megoldás a betegségre, és nem a bűnbakot meg a kifogást kell keresnie – tette hozzá a dietetikus, aki szerint az életmódot apró lépésenként is meg lehet változtatni.

Egy közelmúltban napvilágot látott másik tanulmányban Vaskó Péter kardiológus úgy fogalmazott, szerinte az emberek magánéleti státusza is növeli szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Ezzel kapcsolatban Makai Gábor klinikai szakpszichológus a műsorban megjegyezte, hogy a tényezők között ez is szerepelhet, azonban úgy véli, a stressz hasznos is lehet.

Kapcsolódó tartalom