Reménytelenségből a csodák birodalmáig – a konduktív pedagógia módszere

 

A konduktív pedagógia ott is élhetőbb életet hozhat, ahol a hagyományos értelemben vett orvoslás már nem segít. Pető András orvos-gyógypedagógus módszereinek lényege a rávezetés, vagyis az, hogy bár az idegrendszer károsodása nem gyógyítható, az emiatt kialakult mozgás-, értelmi- és beszédzavarok az ép területek bevonásával mérsékelhetők. Milyen gyermekek fejleszthetők a módszerrel? Elérhető-e vidéken az ellátás?

„A konduktív feladatok során mindig ugyanazokat a feladatokat csináltatjuk a gyermekekkel, amelynek célja, hogy előbb-utóbb rögzüljön az adott tevékenység” – mondta a Kerek Világ Alapítvány konduktora a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Az önálló étkezést tanulja egy kisgyerek egy konduktor segítségével a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetében (MPANNI) Budapesten 2013. szeptember 26-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A feladatok végrehajtása során elsajátított tudást a mindennapi életben is használják a gyermekek, az alapítvány konduktora példaként említette az önkiszolgálási tevékenységet; a manipuláció-fejlesztő órán tanultakat – a fogást és az elengedést – az evőeszköz-használatnál, az öltözésnél és a vetkőzésnél alkalmazzák a gyermekek.

Pető András (1893-1967) orvos-gyógypedagógus egyedülálló gyógymódjának alapgondolata az volt, hogy idegrendszerünk a károsodások ellenére is rendelkezik tartalékokkal, új kapcsolatok kiépülésének lehetőségével, s ezek a tanulási-tanítási folyamat megfelelő vezérlésével mozgósíthatók.

A Semmelweis Egyetem Pető András Karának fejlesztési tevékenysége A kar sajátossága, hogy korábbi működését a Semmelweis Egyetemhez csatlakozása után is megtartva, továbbra is nemcsak képző, hanem ellátó hely is. Ennek működtetése az integrációt követően a karhoz került, Konduktív Pedagógiai Központ néven. Ezekben az intézményegységekben biztosítják a központi idegrendszer sérüléséből eredő, dominánsan mozgássérült gyermekek és felnőttek fejlesztését, a konduktív pedagógiai módszerével. Az agysérülést tanulási zavarként kezeli a módszer A Pető András professzor által kidolgozott konduktív nevelés kiindulópontja a sérülés megközelítése, az agysérülést nem biológiai akadályként kezeli, hanem mint egy tanulási zavart – fogalmazott Dr. Zsebe Andrea, a Semmelweis Egyetem Pető András Karának megbízott dékánja. Ebből következik, hogy a konduktív pedagógiai fejlesztés során nem lokális problémákról beszélünk, hanem egy komplex, holisztikus szemléletű pedagógiai megközelítés szükséges – tette hozzá. Elmondta: ennek nagyon fontos szerepe van a konduktív nevelésben, hiszen a módszer alkalmas minden olyan, alapvető kommunikációra és együttműködésre képes gyermek és felnőtt fejlesztésére, akinél a vezető tünet a mozgás sérülése.

Budapest, 1986. április 20. Tolldísszel a fején, székekre támaszkodva lépked egy járógépes kisfiú, Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetében. MTI Fotó: Pintér Márta

Nem szükséges beutaló A gyermekeket a szakszolgálaton fogadják, már néhány hónapos kortól is. A szűrővizsgálatok nemcsak a Pető Intézetben, hanem a védőnői szolgálaton belül Budapest minden kerületében elérhető a konduktív szűrés. Beutaló nem szükséges, a kihelyezett konduktív pedagógiai prevenciós tanácsadás során a gyerekeket hozzánk irányítják – mondta Gruber Mónika, a Pedagógiai Szakszolgálat Intézményegység vezetője. Neurológiai vizsgálat 18 hónapos kor után szükséges, akkor már a neurológus el tudja dönteni azt, hogy a gyermek sérült lesz vagy sem – tette hozzá. Gruber Mónika felhívta a figyelmet: a koraszülött kisbabák eleve veszélyeztetettek, ezért javasolják az édesanyáknak, hogy keressék őket.

Foglalkozáson vesznek részt gyerekek a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetében (MPANNI) Budapesten 2013. szeptember 26-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Utazó konduktori szolgálat A fővárostól távolabb élő gyermekek ellátására jelentős erőkkel kezdték el az utazó konduktori szolgálat bővítését – mondta Dr. Zsebe Andrea. A kar által működtetett iskolában 1-8. osztályon alapfokú oktatás folyik. Itt bejáró és bentlakó csoportok vannak, a családok választása, igénye szerint. Az iskolában az elmúlt években a tehetséggondozás kiemelt szerepet kapott, elnyerte a „Tehetség pont” címet.

Pető-nap A felnőttek ellátásával kapcsolatban Dr. Zsebe Andrea elmondta: a konduktív nevelés alkalmas a Parkinson betegséggel, SM betegséggel (sclerosis multiplex), stroke utáni maradványtünetekkel és gyermekkori agykárosodással küzdő fiatal felnőttek és felnőttek rehabilitációjára is. Pető András halálának 50. évfordulója adja azt az ünnepi hangulatát a Pető-napnak, amely az MTA „Tudomány ünnepe” rendezvénysorozat részeként kerül megrendezésre, november 30-án – hangzott el a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.