Elhúzták a vasfüggönyt a páneurópai pikniken

 

A 30 évvel ezelőtti események elemzésére, megértésére nem történt kísérlet Németországban és az Európai Unióban sem – így értékelte a páneurópai piknik óta eltelt időszakot Schmidt Mária történész a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság adásában. A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint ennek egyik oka, hogy a németek nem tudnak mit kezdeni a német egységgel.

A hétvégén koncertekkel, megemlékezéssel és kerekasztal-beszélgetésekkel ünnepelték Sopronban a páneurópai piknik 30. évfordulóját és az államalapítás ünnepét is.

A hétvégi eseményre Angela Merkel videóüzenetében köszönetet mondott a német újraegyesítésben nyújtott magyar segítségért. „Magyarország ezzel hozzájárult ahhoz, hogy megtörténhessen a német egyesülés csodája” – mondta a német kancellár.

A Páneurópai Piknik résztvevői csípőfogóval átvágják a szögesdrót kerítést a magyar-osztrák határon Sopron közelében (Fotó: Matusz Károly)

A Fertő-tó melletti Sopronpusztán, a magyar-osztrák határ közvetlen szomszédságában 1989. augusztus 19-én

ideiglenesen megnyitották a határt,

így több száz Magyarországra menekült keletnémet állampolgárnak sikerült átjutnia Ausztriába.

Az esemény előzményeit felvázolva Schmidt Mária elmondta, hogy a páneurópai piknik ötletét először 1989 júniusában a Páneurópai Unió elnöke, Habsburg Ottó vetette fel. Az ötletet támogatta és felkarolta a Magyar Demokrata Fórum (MDF) helyi vezetősége, Mészáros Ferenc és Filep Mária vezetésével.

A levegőben volt a változás

Az eseményt értékelve Schmidt Mária elmondta, hogy nagyon kiélezett volt a helyzet és világos volt, hogy változás fog következni.

Nem lehetett tudni azonban, hogy ez milyen áron fog megtörténni, hogy erőszakba torkollnak-e az események, mint ahogy az Kínában 1989 júniusában történt – emelte ki, hozzátéve, hogy a döntési helyzetben lévő emberek körében szorongás volt.

Magyar és osztrák résztvevők a páneurópai pikniken (Fotó: MTI/Matusz Károly)

Arra a kérdésre, hogy 1989 nyarán Németországban hogyan vélekedtek a helyzetről, a Terror Háza Múzeum igazgatója elmondta, hogy a németek is nagy izgalommal követték az eseményeket. Az NSZK élén álló Helmuth Kohl kancellár, aki maga is történész volt és kiváló politikus, felmérte az események jelentőségét.

A keletnémetek is ezt tették, hiszen az államuk stabilitása, a rendszer fennmaradása vált kétségessé – tette hozzá. Az 1980-as években elkezdődő események, amelyek aztán felerősödtek

Mihail Gorbacsov pártfőtitkár kinevezésével 1985-ben,

elbizonytalanították a pártállami vezetőket. Az idősödő, rugalmatlan keletnémet politikai vezetés már nem értette az új világot, reflexeik az erőszakos beavatkozást helyezték volna előtérbe – fogalmazott.

A történész elmondta, hogy azért nem került sor erőszakos beavatkozásra, mert a pártvezetők érezték, hogy az embereket már nem lehet a régi eszközökkel csendre inteni, másrészt már nem volt mögöttük a Szovjetunió. „A Szovjetunió akkorra már többször kinyilvánította, hogy a Brezsnyev-doktrína nincs érvényben és nem fognak beavatkozni, így a Sinatra-dalhoz hasonlóan az oroszok válasza az volt, hogy mindenki mehet a saját útján” – fogalmazott.

A magyarok egységesen úgy érezték, hogy ez egy olyan történelmi pillanat, amikor egy gesztussal az egész szovjet rendszer megdöntéséhez hozzá tudnak járulni” – húzta alá Schmidt Mária. Ezt megtette a politikai vezetés mellett a civil mozgalmak, és a karhatalom is az utasításoknak megfelelően viselkedett.

Harminc év után is megosztott Németország

Az eltelt 30 évben megváltozott Európa képe és Németország is legalább annyira megosztott, mint volt 30 éve volt a vasfüggöny idején – hangzott el az adásban. Schmidt Mária szerint ennek egyik oka, hogy a németek nem tudnak mit kezdeni a német egységgel.

Angela Merkel üzenetében megpróbálta felidézni a páneurópai piknik történelmi jelentőségét, de nem hangzik el

Helmuth Kohl, Mihail Gorbacsov vagy a magyar vezetés neve.

Ez nekünk magyaroknak nagyon személytelennek, érzelem mentesnek tűnik, míg ez lehet hogy jobban megfelel a németek stílusának – emelte ki a történész.

Schmidt Mária szerint a lényeg, hogy a 30 évvel ezelőtti eseményeknek az elemzésére és megértésére nem történik kísérlet Németországban, és az EU-ban. „Úgy értékelik a Szovjetunió felbomlását és a kelet-közép-európai országok megszabadulását a szovjet befolyás alól, hogy megnyerték a hidegháborút és ezzel ők szabhatják a feltételeket” – húzta alá.

Úgy vélte, hogy azok a történelmi tapasztalatok viszont, amiket felhalmoztunk, megváltoztatott és megerősített minket és segített az identitásunk megőrzésében. „A németek még nem jöttek rá, hogy közös Európa csak úgy jöhet létre, ha mindenki beleadja, amije van. A Németországon belüli kettészakadás miatt ezért súlyos árat fognak fizetni a németek” – fogalmazott.