Veteránautókkal bővült a keszthelyi hintómúzeum kiállítása

 

Az autógyártás őskorából származó veterán járművekkel gazdagodott a keszthelyi Helikon kastélymúzeum hintómúzeumának gyűjteménye, az új kiállítási tárgyakkal azt mutatják be, hogy miként alakultak át a hintók automobilokká – hangzott el az intézmény sajtótájékoztatóján hétfőn Keszthelyen.

Egy 1900 körül, a bécsi Lohner kocsigyárban készített Vis a vis nyári hintó a keszthelyi hintómúzeumban (Fotó: MTI/ Manek Attila)

Pálinkás Róbert, a kastélymúzeum igazgatója a Ford T Speedster és a Packard 110-es hétfői bemutatásakor azt mondta: Európa egyik legnagyobb hintógyűjteményében a világ szinte minden típusa megtalálható már, de a bővítés folyamatos. Ezt a kollekciót fejlesztik tovább azzal, hogy megmutatják, miként alakultak át a hintók automobilokká.

A tavaly óta már Keszthelyen látható 1914-es Ford T-modell mellé érkezett most egy 1915-ben gyártott Ford T Speedster, vagyis versenyautó, amelyen a hintókra is jellemző fakerekek, illetve fa- és rézalkatrészek dominálnak. A mellettük álló, 1930-as évekbeli Packard 110-es már az amerikai autógyártás virágkorát mutatja.

A budapesti Lakatos Ferenc a járművek tulajdonosaként és restaurátoraként arról beszélt, hogy az autógyártás az Egyesült Államokban virágzott igazán az indulástól, ami három korszakot ívelt át.

Az 1917-18-ig tartó időszak volt a „rézkorszak”, amikor főként a rézelemek uralták a kocsik megjelenését, majd 1920 és 1930 közötti korszak hozta el az autógyártás hajnalát, 1930 után pedig a második világháborúig tartó aranykorát.

A folyamatosan bővülő kiállításon mindhárom időszak járműveit bemutatják majd, ráadásul minden jármű működik, magyar forgalmi engedélye is van, illetve részt vesz veteránautós találkozókon.

A járművekről tulajdonosuk azt is elmondta: mindhárom az elmúlt tíz évben került Magyarországra, addig az Egyesült Államokban voltak.

Mindegyik alapos felújításra szorult, de sikerült elérni, hogy utángyártott alkatrészek helyett minden eredeti rajtuk. Hozzátette azt is: sokan talán még mindig nem tudják, hogy nem Henry Ford, hanem Galamb József és két magyar társa tervezte a T-modellt, amellyel a tömeges autógyártás elindult a világon.