Nemcsak a bor, a természet tisztelete is fontos

 

Amikor egy zalai borász azt mondja: „Irány a hegyre!”, mindenki pontosan tudja, hogy a szőlőjére gondol. Így van ez már generációk óta a Bezerics családnál is. Ha borról vagy finom ételekről esik szó, az ő nevük Balatonboglártól Keszthelyig mindenkinek ismerősen cseng. Azt azonban kevesen tudják, hogy a természet tisztelete legalább annyira fontos számukra, mint a finom cserszegi fűszeres palackba szelídítése – hangzott el az M1 Kék bolygó című műsorában.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Varga György)

A zalai ember, ha iszik, akkor rendesen iszik. Ha esik, akkor rendesen esik – mondta Bezerics Csaba borász. Egyetlen nap alatt mintegy hetven milliméternyi eső hullott a Keszthelyhez közeli Szentgyörgyváron, néhány kilométerre a Bezerics szőlőbirtoktól.

A szélsőséges időjárás a klímaváltozás következtében itt is jóval gyakoribb, mint néhány évtizeddel ezelőtt, de a borász szerint Zalára a földrajzi fekvéséből adódóan korábban is jellemző volt a változékony és igen gyakran rendkívüli időjárás. Itt sok a napsütés és a csapadé, nálunk nincs ötnapos csendes eső, hanem, ami az Alpokból lezúdul, az esik – mondta Bezerics Csaba.

Jóval korábbra tevődik a szüret Zalában

Az éghajlatváltozás miatt Zala megyében hasonlóan az ország más bortermelő vidékeihez jóval korábbra tevődik a szüret.

Ez egy nagyon felgyorsult év lesz, csak úgy, mint a tavalyi. Régen a szüretet tilos volt elkezdeni Zalában október 15-e, tehát Teréz-nap előtt. Mi általában a Budapesti Borfesztivál után szoktuk kezdeni, szeptember 8-9-én a sauvignon blanc-nal és a cserszegivel, viszont tavaly ekkortájt a boraink zöme már kierjedt, aminek a globális felmelegedés az oka – folytatta Bezerics Csaba.

Nálunk az volt a mondás, hogy a szőlőt nem örököljük, hanem előlegbe kapjuk az utódainktól száz év óta, több száz generációváltás után is az embernek ezt jó állapotban kell továbbadni a gyerekeknek – mondta Bezerics.


A szőlőben ha csak tehetik, zöldtrágyát használnak, és kerülik a vegyszerek használatát. Bezerics Csaba a szőlőben, fia, Dániel pedig éttermeiben törekszik arra, hogy csökkentse a családi vállalkozás ökológiai lábnyomát. Bezerics Dániel az édesapjától tanultakat a mai fenntarthatósági trendekkel ötvözi budapesti és balatoni éttermeiben.

Helyi alapanyagokkal dolgoznak

Amennyire csak lehet, helyi alapanyagokkal dolgozunk. Ma már viszont ennél többről van szó. Például a balatoni egységeinknél, ahol a beach food, a balatoni street food a fő irányvonal, ott alapvetően olyan tálaló eszközöket használunk, ami lebomló vagy újrahasznosított anyagokból, papírból, újrahasznosított műanyagból készültek – mondta Bezerics Dániel.

Vannak olyan műanyaghatású evőeszközök, amelyek kukoricakeményítőből készülnek. Olyan természetes tisztítószereket használunk, amiket egy budapesti vegyésztől vásárolunk. Mind a tisztítószerekkel, mind a tálalóeszközökkel, mind pedig a konyhai filozófiával próbálunk abba az irányba haladni, hogy amennyire csak lehet, csökkentsük a természetet károsító anyagok használatát, hogy méltóbb életet éljünk, és hagyjunk magunk után – tette hozzá.

Úgy gondolom, hogy a fenntarthatóság, a méltóság, a természet és az egész világ tisztelete összecsengő gondolatok – fogalmazott Bezerics Dániel, aki minden alapanyagról pontosan tudja, honnan érkezett, és milyen körülmények között állították elő. Szerinte, aki szeret, az etet, de nem akárhogy.