Bárányszépségverseny Szentendrén, tojáspatkolás a diósgyőri várban húsvétkor

 

Locsolkodással, hímestojás-festéssel és tavaszváró mulatsággal a régi falusi ünnepeket keltik életre április 21-én és 22-én a szentendrei skanzenben. A diósgyőri várban pedig tojáspatkolás, muzsika és népi játékok is várják a családokat.

Az ünnep szakrális részének bemutatása mellett olyan kevéssé ismert néphagyományokat is megismerhetnek a látogatók, mint a zöldágjárás vagy a komatál küldésének szokása – olvasható az MTI-hez elküldött tájékoztatóban.

Idén a programok középpontjában a bárány áll, amellyel a Szent György-naphoz is kapcsolódnak a szervezők. Április 24. ugyanis pásztorünnep, az állatok első kihajtásának napja az európai kultúrában.

A húsvéti programban lesz bárányszépségverseny és pásztorkutya-bemutató, pásztoros játékok is várják az érdeklődőket, akik a tojásberzselés, írókázás, pingálás mellett pásztorbotot, tarisznyát és gyapjúbárányt is készíthetnek. Mindezek mellett lesznek mesterségbemutatók, kézművesvásár és egészségpiac, valamint gólyalábasok és mesemondók is szórakoztatják a közönséget.

A kétnapos húsvéti ünnepen koncertet ad a Szélkiáltó, az etnopop zenét játszó Meszecsinka és a Tázló Együttes, amely moldvai csángó népzenével lép színpadra.

Szentendre, 2017. április 16. A mosonmagyaróvári hagyományőrző Lajta Néptáncegyüttes bemutatója a szentendrei Skanzen húsvéti rendezvényén 2017. április 16-án. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Húsvéti programok a diósgyőri várban

Húsvéti locsolkodás, tojásfestés és tojáspatkolás, muzsika, népi játékok várják mindazokat, akik a húsvéti ünnepeket alatt a diósgyőri várba látogatnak – tájékoztatta Almási Beatrix, a Miskolci Kulturális Központ kommunikációs menedzsere az MTI-t.

Emlékeztetett arra, hogy a ma már kevés helyen járnak a fiúk házról házra locsolkodni, a lányok sem festenek piros tojást otthon, mégis fontos a hagyományok továbbörökítése.

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, emellett több szálon kapcsolódik a tavasz megérkezéséhez, a termékenységgel összefonódó néphagyományokhoz, amelyek a falusi közösségek örökségeként fennmaradtak.

A várban mesélnek a szagos vizekről és a hiedelmekről, részesei lehetnek vendégek a locsolkodásnak, tojást festhetnek, nyuszit simogathatnak, beállhatnak a táncházba, megleshetik, hogyan dolgozik a tojáspatkoló és rég elfeledett népi játékokat is kipróbálhatnak.

Naponta négy alkalommal rendhagyó vártúrák is lesznek. Az egyes termekben érdekes korabeli történeteket hallgathatnak meg az érdeklődők. Szombaton mesteremberek tartanak bemutatókat a várudvaron. A gyógynövényszakértő a fűszerek termében mesél majd a természet patikájáról, vasárnap és hétfőn pedig a húsvét hangulatát megidéző foglalkozások – tojásdíszítés, csuhézás, gyöngyfűzés, textiljáték-készítés színesíti a programot. A gyerekek kipróbálhatják a csigafuttatót, a teknőhorgászatot, a hordóhúzogatót, a középkori kalapdobálót és az ágas mérleget is.

A hangulatról az Agyagbanda és a Számadó zenekar gondoskodik, aki kedvet érez hozzá, az a táncházba is bekapcsolódhat. Hétfőn érkezik a Tardi Pávakör, amelynek tagjai felelevenítik a matyó hagyományokat és dalokat, bemutatják, milyen volt régen a locsolkodás.