Nélkülözhetetlen a gasztronómia a hazai turizmus népszerűsítéséhez

 

Január végén Lyonban rendezték meg a világ legrangosabb szakácsversenyét, a Bocuse d’Ort. A fődíjat a dán csapat nyerte el, második helyezett Svédország, a harmadik pedig Norvégia lett. A Pohner Ádám séf vezette magyar csapat a 12. helyen végzett.

Hamvas Zoltán, a Magyar Bocuse d’Or Akadémia elnöke az M1 Summa című magazinjában azt mondta: a 24 éves Pohner Ádám a mezőny legfiatalabb versenyzője volt. A versenyre körülbelül hatvan ország nevezett, ebből sikerült a magyar csapatnak a stabil középmezőnyt elérnie.


Széll Tamás különdíjat szerzett 2017-ben

Hazánk először 2013-ban képviseltette magát a kétévente rendezett világdöntőben. Hat évvel ezelőtt Széll Tamás és csapata a tizedik, míg 2015-ben Molnár Gábor és segítői a 13. helyen végeztek. 2017-ben Széll Tamás – az európai kontinensdöntő megnyerése után – a világdöntő negyedik helyét, és a verseny egyik különdíját szerezte meg.

Hamvas Zoltán szerint a 2000-es évek elején kezdődött el a hazai gasztronómiai pezsgés, aminek mára kézzelfogható jelei vannak. Az első magyar Michelin-csillagos éttermet – néhány év leforgása alatt – további három követte, 2018 elején pedig az egyik fővárosi éttermünk – a kelet-közép- európai régióban először – a második Michelin-csillagot is kiérdemelte.

Pohner Ádám séf a világ legrangosabb szakácsversenyének döntőjében Lyonban (Fotó: MTI/EPA/Alex Martin)

A Magyar Bocuse d’Or Akadémia elnöke úgy véli, az elmúlt bő másfél évtizedben a magyar gasztronómia fejlődése nemzetközi szinten is érzékelhetővé vált. Hamvas Zoltán közölte: a régióban megerősítettük a helyünket, legjobban állunk a Varsó–Prága–Pozsony-tengelyt nézve. Rendeztünk egy Bocuse d’Or európai döntőt, és ez az az út, amin tovább kell menni – fűzte hozzá.

Meghatározó tényező a gasztronómiai kínálat

Szakértők szerint a gasztronómia fejlődése egy-egy ország turizmusára is kedvező hatással van. Ezt támasztja alá a turisztikai világszervezet 2016-os kutatása, amelyben a megkérdezettek 87 százaléka vélte úgy, hogy egy-egy térség gasztronómiai kínálata meghatározó tényező az úti cél kiválasztásában.

A gasztronómia fejlesztése szakértők szerint azért is fontos, mert a gasztroturizmus közvetve a nemzetgazdaság több ágazatára is hatással van. Támaszkodik a helyi élelmiszer-termelésre, támogatja a helyi közösségek fejlődését és tradicionális értékeik megőrzését. Emellett csökkenti a szezonalitást, és kevésbé ismert látogatott területekre is látogatót vonz.

Sokat változott a gasztroturisták alapvető igénye

Hamvas Zoltán szerint az egyik legfontosabb kihívás éppen az, hogy a jövőben hazánk kevésbé ismert, ám meghatározó gasztrotérségeit is felfedezhessék az ide látogatók. Ehhez fontos lenne az is, hogy a jövőben ne csak Budapest éttermei kerüljenek be a Michelin útmutatójába.

Nicola Portinari olasz séf és Széll Tamás séf (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

A Michelin sajátossága, hogy csak a nagyvárosokat vizsgálja, Magyarországon csak Budapest gasztrokínálata szerepel a kiadványban – mondta Hamvas Zoltán, majd hozzátette: azon dolgoznak, hogy, ha nem is egész Magyarország, de bizonyos régiók kínálatát is vizsgálja a Michelin-kalauz. Ez nagy lökést adna akár a balatoni régiónak és a többi turisztikai desztinációnak is, ami fontos lenne Magyarország számára.

Szakértők kiemelik: az elmúlt években rengeteget változott a gasztroturisták alapvető igénye. Ma már nemcsak a jóízű ételek elfogyasztása van a középpontban, hanem az étterem, valamint a séf elismertsége mellett a látvány is.