A romák és az őshonos kisebbségek zenéjét képviseli az Európai Roma Fesztiválzenekar

 

A kultúrával lehet meggyőzni a politikát – vallja Szakcsi Lakatos Béla. A kiváló zongorista az Európai Roma Fesztiválzenekar megalakulásáról nyilatkozott szerdán az MTI-nek.

A projekt, amely az anyaország nélküli romák, valamint az európai őshonos kisebbségek zenéjét kívánja képviselni, február 10-én adja debütáló koncertjét a Müpában, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.

Szakcsi Lakatos Béla, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, zeneszerző (b) és Emilio (Jellinek Emil) énekes az Európai Roma Fesztiválzenekar nyílt próbáján a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központban (FROKK) (Fotó:MTI/Balogh Zoltán)

Több műfaj keveredik a közös produkcióban

„Korábban már akartam hasonlót csinálni, ennek már vagy’ húsz éve. Volt koncertünk, de valahogy nem sikerült az elgondolást egységes egésszé összefogni. Amit akkor szerettem volna, hogy roma származású emberek együtt játszanak különböző műfajú zenéket, most megvalósul” – mondta Szakcsi Lakatos Béla, a projekt művészeti igazgatója, az előadás zongorista közreműködője az MTI-nek.

Mint kiemelte, a közös produkcióban van cigányzene, cigányfolklór, cigánydzsessz és klasszikus zene is. Az Európai Roma Fesztiválzenekar létrehozásának ötlete Nikházi Gábor, az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia kisebbségi és migrációs bizottsága elnökétől származik, a produkció a rangos nemzetközi szervezet logója alatt fut és a Müpa-koncert után számos európai városban látható-hallható lesz.

„Egyetértek Gáborral abban, hogy Európában nemcsak a migráció kérdését kell megoldani, hanem a kisebbségek problémáit is. A kulcs a döntéshozók, a politikusok kezében van, de tudjuk, hogy a politikát a kultúrával lehet meggyőzni, ezzel lehet érvelni, és ez mindig is így volt” – hangsúlyozta a zongorista.

Tíz-tizenöt állomásos turnét terveznek

A koncerten a cigányság mellett mindenhol a helyi kisebbségek zenéjét is bemutatják egy-egy előadó közreműködésével. A tíz-tizenöt állomásosra tervezett turné még nem állt teljesen össze, de az biztos, hogy a közeljövőben Münchenben és Salzburgban is játszanak, a folytatás várhatóan a május végi európai parlamenti választások után lesz.

A 37 tagú nagyzenekart Kathy Horváth Lajos vezeti, a Müpában színpadra lép Sárközi Lajos, Emilio, Ifj. Kathy Horváth Lajos, Patai Anna, Orbán György, Csík Gyula, Szakcsi Lakatos Róbert, a külföldi sztárfellépő a Dotschy Reinhardt Quartet. A budapesti koncert rendezője Káel Csaba.

„A repertoár összeállításánál a cigányság sokszínűségének bemutatása volt a cél. Elsőként Liszt II. Magyar Rapszódiáját adjuk elő, ebben most zongorán én fogom játszani a kadenciákat, nem cimbalmos, ahogy az megszokottá vált. Ezután a hegedülő Kathy Horváth Lajossal cigány kortárs zenét improvizálunk duóban” – sorolta a zongorista.

Elhangzik még Toni Iordache Cimbalomszólója, Reményi Ede Repülj fecske című műve, de lesz hegedűszonáta (Eugéne Ysaye szerzeménye), a résztvevők eljátsszák Pablo de Sarasate Zigeunerweisen című kompozícióját. Szakcsi Lakatos Béla Emilióval (ének, dob) és Sárközi Lajossal (hegedű) amerikai dzsesszt cigány stílusban fog játszani.

„Nagy öröm, hogy a budapesti koncertre eljön a legendás belga dzsesszgitáros, Django Reinhardt unokája, Michaela Dotschy Reinhardt, aki cigány világzenét fog énekelni és Django egy számába is beszáll. Engem már gyerekkoromtól nagyon megérintett Django Reinhardt gitárjátéka, később egy lemezzel tisztelegtem előtte. Az amerikai feketék egyedül őt ismerték el Európából dzsesszzenésznek, mert előadásában megérezték a dzsesszre jellemző érzelmi, szellemi állapotot. Én is játszottam cigányosan dzsesszt amerikaiak előtt, és nagyon bejött nekik” – fejtette ki.

A 75 éves Szakcsi Lakatos Béla a hazai dzsessz és komolyzenei színtér egyik legfontosabb zongoristája. Korábban is foglalkozott a cigány folklór gyűjtésével és színpadi művekké formálásával, Piros karaván címmel 1975-ben mutatták be első cigány musicalét, amelyet az Egyszer egy cigánylány és a Cigánykerék követett, majd öt évvel ezelőtt részt vett az első roma sorsjáték, a Somnakaj létrehozásában is.

Az MTI-nek elmondta, hogy egy operán dolgozik, misztériumjátékot ír. „Az ember mindig a rosszat választotta, most eljött az idő, hogy végre a jó felé menjünk. A történetben a Bibliához nyúltam vissza, a végkifejlet a jövőben játszódik”.