Piros palást, püspöksüveg, pásztorbot

 

A katolikus egyház december 6-án emlékezik meg Szent Miklós püspökről, aki nagylelkű és bőkezű felebaráti szeretetével a karácsony előhírnöke. Ez a nap egyben a gyermekek által annyira várt Mikulás-ünnep napja is.

Elosztogatta az örökségét a rászorulóknak

Szent Miklós (Nikolaosz) a keleti egyházak legtiszteltebb szentje, ünnepét nyugaton a 10. század óta tartják. Miklós valószínűleg a 3. században született a kis-ázsiai Patarában, gazdag kereskedőcsaládban. A hagyomány úgy tartja, hogy már csecsemő korában is csak egyszer szopott a böjti napokon. Szüleit kiskorában elvesztette, s egyik rokona, a város püspöke nevelte fel.

Szent Balázst és Szent Miklóst ábrázoló szobor a Pozsony megyei Máriavölgyből (Fotó: MTI/Czimbal Gyula)

Megtérése után Miklós jótékony célokra osztogatta szét az örökségét, a hívők pedig égi jelre megválasztották Müra püspökévé. A hivatalt ötvenkét évig töltötte be. Diocletianus és Galerius császár keresztényüldözése (303–311) idején börtönbe került. 325-ben részt vett a Nagy Konstantin császár által összehívott niceai zsinaton. Az emberek tiszteletét és szeretetét jótékonykodásával vívta ki, tettei miatt már életében szentnek tartották. A legenda szerint 343. december 6-án halt meg püspöki székhelyén, sírja már ekkor zarándokhely lett.


Szent Miklós legendája jótékonysága miatt maradt fenn. A hagyomány alapja egy legenda lehet: egy férfi három leányt nevelt fel, de nem volt elég pénze, hogy tisztességes hozománnyal kiházasíthassa őket, így rossz sorsra akarta téríteni a lányait. Miklós püspök tudomást szerzett erről, és a család ablakába három erszény aranyat, más források szerint három aranyrögöt tett. Az apa az ajándéknak köszönhetően méltó férjeket szerezhetett lányainak – mondta el Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató az M1 Ma reggel című műsorában.

E tettéért a hajadonok és az aggszüzek védőszentje, oltalmazója továbbá a házasságnak és az anyaságnak. Védőszentje ezenfelül Oroszországnak, Görögországnak, Szicíliának, Lotaringiának és Apuliának, a zálogházak tulajdonosainak, az illatszerészeknek, a gyógyszerészeknek, a pálinkafőzőknek és Kecskemét városának.

Éhínség idején is segített a városon

Egy másik, Miklós püspökkel kapcsolatos legenda szerint az éhínség idején a kikötőbe érkezett, a császári gabonakészletek feltöltésére szánt hajók kapitányait rábeszélte, hogy minden hajóról százmérőnyi gabonát adjanak a városnak, mert ezt a hiányt nem fogják észrevenni az ellenőrök. A tengerészek így is tettek, de amikor megérkeztek Bizáncba, csodálkozva látták, hogy a rakomány egy gabonaszemmel sem csökkent.

Egy újabb történet szerint Miklós, amikor hírét vette, hogy a helytartó három ártatlan embert akar kivégeztetni a vagyonukért, a császár éppen nála lévő küldötteit faképnél hagyva akadályozta ezt meg. Az udvarba visszatért küldötteket ellenségeik hamis váddal börtönbe juttatták, ők pedig kivégzésük előtt maguk is Miklóshoz fohászkodtak segítségért. Szent Miklós meg is jelent Konstantin császár álmában, és azt kérte, bocsássa szabadon a foglyokat. A császár, aki a püspököt nem ismerte, kételkedni kezdett, de amikor kiderült, hogy a per bírója ugyanilyen álmot látott, újra megvizsgálta az ügyet, és szabadon bocsáttatta a vádlottakat.

Számos csodatétel fűződik a nevéhez

Miklós kultusza nem sokkal halála után kezdődött, már a 6. században templomot emelt neki Konstantinápolyban I. Justinianus bizánci császár. A szent nevéhez számtalan legenda fűződik. Csodatettei között tartják számon, hogy imáival lecsillapított egy iszonyatos vihart és megmentett egy vízbe esett tengerészt, ezért ő az utazók, kereskedők, zarándokok, tengerészek és révkalauzok védőszentje. Amikor városát éhínség sújtotta, és egy gonosz hentes három kisgyermeket ölt meg, hogy húsukat kimérje, Miklós leleplezte bűnét, sőt a fiúkat is feltámasztotta, ezért a gyermekek és diákok védőszentje is.

Amikor Mürát 1087-ben elfoglalták a muszlim szeldzsuk törökök, maradványait az itáliai Bariból érkezett hajósok városukba vitték, ahol bazilikát építettek tiszteletére, ereklyéit Orbán pápa helyezte el a főoltáron. A relikviák egy részét 2017 májusában, Ferenc pápa és Kirill moszkvai pátriárka előző évi megállapodása értelmében Oroszországba vitték, s néhány hónapig Moszkvában, majd Szentpéterváron tették közszemlére, egyedül az orosz fővárosban egymillió ember állt sorba, hogy egy pillantást vethessen rájuk.

A városi értelmiség segítségével terjedt el

Német nyelvterületen a Mikulásnak fenyegető külsejű „kísérői” vannak, akik veréssel vagy éppen megevéssel fenyegették a rossz gyermekeket: Németországban a gólyalábon közlekedő Knecht Ruprecht, Svájcban Schmutzli, Ausztriában a Magyarországon is ismert krampuszok.

Egy krampusz jelmez Ausztriában (Fotó: EPA/Daniel Kopatsch)

Egy krampusz jelmez Ausztriában (Fotó: EPA/Daniel Kopatsch)

Az ajándékozás szokása Magyarországon a városi értelmiség révén terjedt el, feltehetően német–osztrák hatásra, falun korábban is voltak Miklós-napi alakoskodások. Miklós napja a magyar népi kalendáriumban asszonyi dologtiltó nap volt, emellett termőnap a malacok születésére, és a bérletek megfizetésének napja.

Az ország északi részében élt a szokás, hogy a legények Miklós püspöknek öltöztek be. Krumpliból készítettek olvasót, és gyóntatták a lányokat. A szeretőikről kérdezték őket, az akkoriban rendkívül szemérmes lányok viszont általában nem mertek válaszolni, így ördögnek öltözött legények kicibálták őket az udvarra – fogalmazott Tátrai Zsuzsanna.

Télapó lett a Mikulásból

Mint Tátrai Zsuzsanna elmondta, a Dunántúlon a piros ruhás Mikulás előtt is élt egy szokás. A legények, az úgynevezett „Láncos Miklósok” bekormozott arccal járták a házakat. Ijesztgették, imádkozásra késztették a lányokat, gyermekeket. Ez a hagyomány onnan ered, hogy az emberek félnek a sötétben, az évnek ebben az időszakában pedig az éjszakák igen hosszúak.

A szláv kultúrában Fagy Apónak nevezett Télapó és segítője, Hópelyhecske (Sznyegurocska) (Fotó: MTI/EPA/Igor Kovalenko)

A szláv kultúrában Fagy apónak nevezett Télapó és segítője, Hópelyhecske (Sznyegurocska) (Fotó: MTI/EPA/Igor Kovalenko)

A püspök legendája a különböző népek ajkán más és más változatban él, ennek megfelelően neve is hol Szent Miklós, Heiliger Nikolaus, Mikulás, az Amerikában ismert Santa Claus a holland Sinterklaas torzult változata. A Télapó elnevezés a második világháború után szovjet-orosz hatásra terjedt el Közép- és Kelet-Európában: az orosz hagyomány szerint Gyed Moroz (Fagy apó) a jóságos Sznyegurocskával (Hópelyhecske) hozza a fenyőfát az ajándékokkal, de Szilveszter napján.

Magyarországon az 50-es években a szovjet szokás átvételével lett a Mikulásból Télapó, és a mai dalok többségében az ő neve is szerepel – mondta a néprajzkutató.

Már-már üzletté vált az ünnep

Szent Miklós ünnepe mintegy a karácsony vigíliája, bevezetése, hagyományai összemosódtak a karácsonyi ünnepkörrel. A középkor óta a tizennégy segítő szent közé sorolják, a legnagyobb tiszteletet a régi Oroszországban tanúsították iránta. Magyarországon a bizánci kapcsolatok alapozták meg tiszteletét, mintegy hatvan községet neveztek el róla, többek között Kunszentmiklóst és Szigetszentmiklóst.

Többszínű csokoládémikulások és csokoládécsizma (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

(Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

A nagylelkűségéhez és kedvességéhez fűződő történetek nyomán alakult ki a Mikulás-kultusz. Hosszú, prémes, vörös köpenyben járó, deres szakállú alakjához kapcsolódik a Mikulás-napi ajándékozás szokása.

„Itthon a telet jelképező öregember figurája összeolvad az év végével és a Mikulással. A csokoládémikulásokat már hónapokkal korábban elkezdik árulni” – mondta Tátrai Zsuzsanna.

Jó lenne, ha jobban megmaradna az illúzió, és nem árusítanák már szeptemberben a mikulásfigurákat. Túl nagy súlya van a kereskedelemnek az ünnepben. Inkább a varázslatnak kellene megmaradnia a gyermekek számára – mondta.