Irodalmi kincsek kerülnek elő a költészet napján a PIM-ben

 

A Petőfi Irodalmi Múzeum többek között olyan Arany János kéziratokat mutat ma be, amelyeket egyébként soha nem láthatnánk.

A Petőfi Irodalmi Múzeum új relikviái között Arany János kéziratai is szerepelnek. Ebből láthatnak április 11-én, a költészet napján válogatást az érdeklődők.

Arany János autográf kézirata

“Olyan Arany kincseket teszünk most közzé, amelyeket egyébként soha nem lehet látni, a kiállításon nagyon sok vers autgráf kézirata szerepel – mesélte az M5 kulturális híradónak Kalla Zsuzsa, a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményi igazgatója. – Többek között néhány olyan kéziratot is bemutatunk, amelyek a költő egy nagyon homályos életszakaszára vetnek fényt. Megtekinthető például Arany első kézirata is, amely abból az időből származik, amikor a Debrecenben csalódott diák segédtanítónak megy el. Azt gondoljuk, hogy ezekkel és az ehhez hasonló irodalmi izgalmakkal egy kicsit közelebb tudjuk hozni a vers napját, a költészet napját azokhoz is, akik egyébként nem vesznek a kezükbe verseskönyvet.

Kalla Zsuzsa, a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményi igazgatója.

Kalla Zsuzsa, a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményi igazgatója 

Kalla Zsuzsa szerint költészet napja mindenkihez szól, azokhoz is, akik versolvasók, és azokhoz is, akik nem vesznek a kezükbe verset, vagy épp nem jutnak el az irodalmi múzeumba.  Most több platformon keresztül juthat el hozzájuk a vers élménye. Ezt jól illusztrálja a sátoraljaújhelyi szavalás: a múzeum helyi tagozata megszervezte, hogy a városi érelmiség, idén a matematika tanárok válasszanak ki egy-egy verset és szavalják, olvassák fel azt.

De a budapesti Petőfi Múzeumban  érdekes előadás lesz látható, hallható: este 21. órától Figyelni a csöndet címmel Szabó T. Anna költő és Oláh Kálmán zongoraművész lép fel.
Szabó T. Anna szövegeiben a fent szabadsága és a lent gravitációs tere váltakozik, a dallamok emelkedő íve mindig a köznapok földközelségét kompenzálja, a nyelv zenéjével ad szárnyat a szónak. A magyar klasszikus költészet hagyományát követve megidézi József Attila kamaszos dühét és Arany megfáradt melankóliáját. A versek földi dallamára közben az égi muzsika a válasz – a magyar és a nemzetközi zenei élet egyik legkitűnőbb előadóművésze és zeneszerzője, Oláh Kálmán zongoraművész saját szerzeményeivel és a versekre reflektálva improvizál.