Szekszárdon mutatják be a már többször nagy sikerrel előadott, Csak tiszta forrásból című gálaműsort, amelyben Bartók Béla és Kodály Zoltán ének- és zenekari művei, népdalfeldolgozásai az eredeti népzenei forrásokkal kiegészülve hangzanak el.
A műsort Kocsis Zoltán állította össze a halála előtt, aki a Nemzeti Filharmonikus Zenekar élén részt vett az első előadásokban – mondta Balogh Júlia, az előadást rendező Közszolgálat a Magyar Kultúráért Alapítvány elnöke a keddi, szekszárdi sajtótájékoztatón.
A gálán a Fölszállott a páva című népzenei vetélkedőn sikeres énekesek, néptáncosok Pál István Szalonna zenekarával lépnek színpadra, köztük Csizmadia Anna, Kubinyi Júlia, Zsikó Zoltán és a mérai Czifra táncegyüttes Sánta Gergő vezetésével.
A január 22-én, a Babits Mihály Kulturális Központ színháztermében felcsendülő népdalokból született Bartók- és Kodály-műveket a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara Madaras Gergő vezényletével, valamint Balga Gabriella és Palerdi András operaénekesek adják elő. A gálát a 2017. január 20-án, a Müpában rendezett bemutatója óta változatlan műsorral állítják színpadra.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara ad koncertet a Csak tiszta forrásból című gálaműsorban (MTVA: Zih Zsolt)
Az előadás Bartók Erdélyi táncok című művével indul, majd Kodály–Kocsis-feldolgozásban az Árva madár, Bartóktól a Magyar parasztdalok – Ballada tétel hangzik el, az első felvonás Kodály Zoltán Galántai táncok című darabjával ér véget. Az est második részében Bartók Béla Román népi táncok, Kodály–Kocsis-feldolgozásban a Puciné, Bartók–Kocsis-feldolgozásában pedig a Húsz magyar népdal – Székely lassú hallható, az estet Kodály Kállai kettőse zárja. A klasszikus és népzenei kultúrában egyaránt járatos Sebő Ferenc műsorvezetőként működik közre a gálán.
A Csak tiszta forrásból első bemutatását Marosvásárhelyen és Kolozsváron – még Kocsis Zoltánnal – követte nagy sikerű gála, az összeállítást azóta Pécsen, majd ismét a Müpában Madaras Gergő közreműködésével játszották. A produkció iránt érdeklődnek Japánból és Londonból is – mondta az alapítvány elnöke, hozzátéve, hogy az előadással missziót is szeretnének teljesíteni, hiszen Bartóknak és Kodálynak köszönhetően tudjuk használni közös anyanyelvünket, a népzenét.
