A Szent Koronát benzines hordóban ásták el a háború végén

 

Talán nincs még egy nemzeti ereklyénk, amelyet olyan tisztelet övez, mint a Szent Koronát. Története regényes, előfordult, hogy ellopták, titkon őrizék, máskor egyszerűen elveszett, képezte alku tárgyát is, és bizony benzines hordóban a föld alatt is pihent már.

A Szent Korona a mai napig a magyar történelem legbecsesebb tárgya, a legrégebben használt, épségben megmaradt európai királyi fejék. Több mint ezer esztendeje már, hogy hozzátartozik történelmünkhöz, 55 magyar király fejére kerülhetett fel, szent jelzőjét pedig István király szentté avatásával érdemelte ki. A legelterjedtebb nézet szerint, a koronát II. Szilveszter pápa adományozta Szent István királynak.

Arról, hogy a teljes korona mikor és hol készülhetett többféle elképzelés is létezik, az egyik szerint a IV. században a Kaukázusban készült hun formában, hun és pártus, valamint kaukázusi ábrázolási hagyományok szerint, hun és kaukázusi munkamódszerrel. De ismeretes olyan elképzelés is, amely szerint a korona 310 táján Grúzia keleti részében egy műhelyben készült I. István megrendelésére.

Léteznek adatok arról is, hogy amikor Nagy Tundum avar kagán Aachenben hódoló látogatást tett, és megkeresztelkedett 796-ban, a csodálatos avar ékszerek között volt egy drága mívű korona is, és hódolata jeléül felajánlotta Nagy Károlynak. Feltehető, hogy ezekkel az avar kincsekkel együtt került Szent Koronánk Aachenbe. III. Leó pápa 800-ban Nagy Károlyt ezzel a koronával koronázta meg. A korona Nagy Károly halála (804) után az uralkodóval 1000-ig Aachenben a sírban nyugodott, majd 1000 húsvétján III. Ottó megtalálta Nagy Károly sírját. Amikor október 2-án Rómába érkezett, a Szent Koronát is magával vitte és átadta II. Szilveszter pápának, aki pedig Szent Istvánnak küldte el 1000 karácsonyán.

A Szent Korona másolata a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumának megnyitóján 2015. április 18-án. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A Szent Korona másolata
(MTI/Szigetváry Zsolt)

Abroncs és pántok: a mennyei birodalom és földi ország

A magyar Szent Koronát abroncsok és a pántok veszik körbe. A felső rész Isten mennyei birodalmának a szimbóluma, az alsó rész Isten földi országát jelképezi. A pántok csúcsán a Teremtő Atya Isten látható, az alsó részen az abroncson felírással Isten földi birodalmának ura, Krisztus látszik Mihály és Gabriel arkangyal kíséretében. A pántokon az Atyától jobbra Péter, háta mögött Jakab áll. Balján Pál, majd, János következik, Péter lábánál testvére, András látható. A korona tervezője a keresztény uralkodó védőszentjeit választotta példaképnek, Isten égi és földi birodalmának egybeszövése a magyar Szent Koronában csúcsosodik ki.

A Szent Korona titokzatos és hosszú utat járt be, történetét most az M5 csatorna tűzi műsorára, január 6-án szombaton. Az 1994-ben készült Magyar ereklyék, szent jelképek című sorozat A Szent korona című részében a kezdetekkel ismerkedhetünk meg, majd az 1999-ben forgatott A Szent Korona pokoljárása (1999) című filmben a korona hivatott őrei, a katonaeskühöz hű altisztek, tiszthelyettesek idézik fel a magyar korona történetét 1944. október és 1945. július közötti időből. Beszélnek a magyar államiság jelképének sorsáról, amit a háború végén benzines hordóba rejtve ástak el, így őrizték tovább az ausztriai Mattsee községben a tó partján. És mielőtt az amerikaiak évtizedekre átveszik a korona őrzését, történt még egy s más.

Bemutató: 2018. január 6. szombat  M5
17.00 Magyar ereklyék és szent jelképek – A Szent Korona
17.15 A Szent Korona pokoljárása