Diákok és fiatalok világszerte tüntetéseket tartottak pénteken a klímaváltozás elleni politikai cselekvést sürgetve, a Svédországból elindult Fridays for Future (Péntekenként a jövőért) mozgalomhoz csatlakozva.
A nemzetközi mozgalom helyi szervezetének közlése szerint Németországban 1,4 millióan tüntettek. Tájékoztatásuk szerint Berlinben tartották a legnagyobb, 270 ezer fős megmozdulást. Hamburgban 100 ezren, Kölnben 70 ezren vonultak az utcákra, és számos kisebb városban, köztük Münsterben és Freiburgban is több tízezer ember tüntetett.
A rendőrségi becslések rendre alacsonyabb létszámról szólnak, Hamburgban például 70 ezren lehettek a klímavédelmi mozgalom demonstrációján.
Londonban a fiatalok a kormányzati és parlamenti negyednek helyet adó Westminster kerületben tüntettek. Sadiq Khan londoni polgármester Twitter-bejegyzésében maga is azt kérte Boris Johnson miniszterelnök kormányától, hogy hozzon intézkedéseket a globális klímaválság kezelése érdekében.
Belga fiatalok és idősebbek ezrei gyülekeztek pénteken az észak-brüsszeli vasútállomás bejáratánál, hogy támogatásukról biztosítsák a „harmadik globális klímasztrájkot” az éghajlatváltozás ellen. Párizsban is több százan tüntettek.
Finnországban országszerte számos település csatlakozott az akcióhoz, s a Helsinki Egyetemen tüntetők 11 perc csendet tartottak, utalva ezzel az ENSZ támogatta Kormányközi Panel a Klímaváltozásról (IPCC) tavaly októberi jelentésére, amely szerint a következő 12 évben jelentősen csökkenteni kell az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, ha stabilizálni akarjuk az éghajlatot, s ebből egy év hamarosan letelik.
A skandináv országok közül Dániában és Svédországban is egy sor városban tartottak megmozdulásokat.
Lengyelországban ezrek, többségében fiatal diákok vonultak utcára több mint hatvan városban. Varsóban reggel az Alkotmány téren gyűltek össze néhány ezren. A transzparensekkel érkező tömeg ugrált és azt skandálta: „Ki nem ugrál, a szenet támogatja”. Lengyelország szénerőművekben állítja elő villamosenergiája mintegy 80 százalékát.
A dpa német hírügynökség által megszólaltatott egyik aktivista kifogásolta, hogy a lengyel kormány konkrét tervek nélkül készül részt venni a New York-i ENSZ-klímacsúcson.
Hozzátette: azt akarják, hogy szakértőkből álló bizottság álljon fel a szükséges gazdasági és társadalmi átalakulások stratégiájának kidolgozására, hogy 2040-re elérhető legyen a klímasemlegesség célja.
Diákok ezrei tiltakoztak Prágában és Csehország több tucat vidéki városában is. Prágában a megmozdulás résztvevői a főváros történelmi központjában, az Óvárosi téren találkoztak, és olyan feliratú transzparenseket tartottak kezükben, mint „Több szeretetet, kevesebb szenet" vagy „Miért kellene bemennünk az egyetemekre, amikor nem is hallgatnak a tanult emberekre?”.
A szomszédos Szlovákiában Zuzana Caputová elnök is kiállt a több ezer tüntető diák mellett, akik négy nagyobb városban, köztük a fővárosban, Pozsonyban is utcára vonultak. Caputová, aki a következő héten részt vesz az ENSZ globális felmelegedéssel foglalkozó konferenciáján, elmondta, hogy üdvözli a diákok kezdeményezését.
„A nyomás, amelyet aktivitásukkal teremtenek (...), rendkívül szükséges Szlovákia, Európa és az egész világ számára” – fogalmazott.
Európán kívül klímavédelmi tüntetéseket tartottak egyebek között Ausztráliában, Indiában, Thaiföldön, a Fülöp-szigeteken, a Dél-afrikai Köztársaságban, Ugandában, Kenyában, de megmozdulásokra került sor például a Salamon-szigeteken, Kiribatin és Vanuatun is.
Az ENSZ szeptember 23-án kezdődő klímacsúcs-értekezletén a tagállamok megpróbálnak kötelező érvényű intézkedéseket hozni a levegőt szennyező gázok kibocsátásának csökkentése érdekében.
