Irán visszautasítja a gyanúsítgatást és ellenlépéseket helyezett kilátásba

 

Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok szerint Irán áll a szombati szaúdi olajlétesítmények elleni támadás hátterében. Teherán tagadja, hogy része lett volna az incidensben, amelyet a jemeni húszi lázadók vállaltak magukra. Egyúttal közölték, olyan sugármeghajtású és hagyományos drónjaik vannak, amelyek messze behatolnának Szaúd-Arábiába. Az ügy körül sok a kérdőjel.

A szaúdi olajlétesítmények elleni támadás után fekete füstfelhő borítja az eget (Fotó: MTI/AP/Planet Labs Inc.)

A szaúdi energia-infrastruktúrát több támadás érte azóta, hogy Rijád az arab katonai koalíció vezetőjeként beavatkozott Jemenben a húszik ellen. Szombaton dróntámadás érte a szaúd-arábiai Aramco állami olajvállalt két olajterminálját is a királyság keleti részén, az akció elkövetőiként a jemeni húszik jelentkeztek. A terminálokban keletkező tűz fennakadást okozott a szaúdi olajkitermelésben és exportban is.

Abdul-Azíz bin Szalmán szaúdi energiaügyi miniszter azonban már csütörtökön bejelentette, hogy a királyság olajellátása helyreállt az Aramco szaúdi olajvállalat létesítményei ellen a hét végén végrehajtott támadásokat követően.

Miután Szaúd-Arábiában bemutatták az olajfinomítók elleni támadás helyszínén talált rakéta- és drónroncsokat, az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia Iránra gyanakszik – hangzott el a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.

Az incidenssel kapcsolatban sok a kérdőjel

N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára szerint túl sok a kérdőjel az eseménnyel kapcsolatban, valószínűsíthető, hogy mind drónokat, mind pedig rakétákat bevetettek az olajlétesítmények ellen.

Teherán változatlanul tagadja, hogy köze lenne a támadáshoz, egyúttal közölte, olyan új, hagyományos és sugárhajtóműves drónjaik vannak, amelyek messze behatolhatnak Szaúd-Arábiába. Továbbá ismét közölte a teheráni vezetés, hogy a húszikat pusztán politikailag támogatja, katonailag nem.

Felvetődött szakértői jelentések alapján a támadás után, hogy a rakétákat az iszlám köztársaságból indították, s Kuvaiton és Irakon át repültek szaúdi célpontjuk felé.

„Az eddigi információk szerint északról indíthatták a támadást, viszont a célponttól Irán keletre van, így ha a gyanított ország áll az egész mögött, akkor az Irakban tartózkodó Iránnal szövetséges milíciák lehettek a támadók” – mondta N. Rózsa Erzsébet.

Washington nem titkolt célja „az iráni agresszió leküzdése

Az Egyesült Államok támogatja Szaúd-Arábia jogát önmaga megvédéséhez – jelentette ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter csütörtökön, szaúd-arábiai látogatása során. Mohamed bin Szalmán trónörökössel tartott találkozója során Pompeo azt is leszögezte, hogy „nem fogják eltűrni” Irán viselkedését a térségben.

Donald Trump amerikai elnök korábban közölte, az Egyesült Államok kivár, amíg be nem bizonyosodik, honnan indították a Saudi Aramco olajtársaság elleni szombati légi támadást. Bár Trump is „gyanította”, Irán áll a háttérben, mégis hangsúlyozta, nem akar háborúzni, s új konfliktusba keveredni Szaúd-Arábia kedvéért, amely úgynevezett proxy háborút (a „helyettesek háborúját”) vív Jemenben a lázadó húszikat támogató iszlám köztársasággal.

„Sokan azt gondolják, hogy Jemen a szaúdi–iráni proxy háború egyik színtere, de valószínűleg nem erről van szó, hanem arról, hogy mivel Szaúd-Arábia indította a háborút, Irán jó lehetőségnek tartotta, hogy alacsony költségvetésből támadást intézzen a szaúdiak ellen. Jemenben biztosan nincsenek iráni katonák, akik bombázást hajtanának végre” – tette hozzá a szakértő.

A 2015-ös megállapodás lényege az enyhülés lett volna

Irán 2015-ben atomalku keretében vállalt egyes kötelezettségeket, hogy fokozatosan leépíti katonai atomprogramját, a szerződést aláírta Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Kína és Oroszország is.

Az Egyesült Államok az EU-val, Oroszországgal és Kínával együtt 2015-ben arról állapodott meg, hogy miután Irán engedményeket tett, cserébe feloldotta az országgal szemben fennálló nemzetközi szankciókat.

Donald Trump azonban 2018. május 8-án egyoldalúan kiléptette országát a nukleáris megállapodásból, és újra bevezette a korábban feloldott szankciókat Iránnal szemben. „És szándékosan nyomás alá helyezte Iránt, hogy gazdaságilag ellehetetlenítse, és ne tudja az olaját eladni külföldre” – mondta N. Rózsa Erzsébet.

Irán válaszul közölte, soha nem tárgyal az Egyesült Államokkal, ám kész a többoldalú megbeszélésekre, amennyiben Washington visszatér a 2015-ös atomalkuhoz.

Jelen helyzetben pedig Irán kijelentette, nem fogja tétlenül nézni, ha Washington hadműveletet indít ellene a szaúdi olajlétesítmények elleni állítólagos támadás ürügyén, és azonnali ellenlépéseket helyezett kilátásba.


A Kossuth Rádió A nap kérdése című műsora.